Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
KULCSÁR KRISZTINA 1093 ügykezelésre vonatkozót vagy a megtartandó bizottságokról szóló véleményét) pedig teljességgel figyelmen kívül hagyták.55 Megállapítható tehát, hogy feladata (titulusa ellenére) ez alkalommal neki is csak annyi volt, mint a többi hivatalnoknak: véleményezés és javaslattétel. Úgy vélem, ezáltal nem a herceg jószándékát vagy munkáját vonták kétségbe, hanem egy átfogó, alapos szabályozást kívántak előkészíteni. Engedmények és kivételes jogok Ahogy az előzőekben hangsúlyoztam, a hivatalnokok kinevezése a királynő jogköre maradt, de míg korábban a Magyar Királyi Udvari Kancellária tett javaslatot és mondott véleményt a jelentkezőkről, addig üresedés esetén 1766-tól kezdődően a herceg döntő szót emelhetett az új posztokra kerülő személyek érdekében. A királynő megbízott választásában, jóváhagyta javaslatait, például a Magyar Udvari Kamarától a helytartótanácshoz áthelyezendők kiválasztását teljes mértékben Albertre bízta.56 Ennek köszönhetően többen meghatározó pozícióba kerül tek, vagy egyre feljebb léptek a ranglétrán. Miután Berchtold Ferenc tanácsos elnyerte a besztercebányai püspöki széket, Albert javasolta a helyére Nagy Ignácot, majd miután egy évre rá Nagy Ignác a székesfehérvári püspökség élére került, a megüresedett tanácsosi helyre Okolicsányi Imre kanonokot választotta ki. Albert támogatásával kapott tanácsosi kinevezést és került be a tanácsba Bacsák János, Pozsony vármegye alispánja, akit feltehetően személyesen is ismert. Albert nem csupán a helytartótanácsba, hanem a Hétszemélyes Tábla ülnöki helyeire is ajánlott személyeket,57 és megfigyelhető, hogy egyik esetben sem volt szükséges a javasolt hivatalnokok érdemeit vagy addigi pályafutását részletezni: a helytartó ajánlása elegendő volt. Rendhagyónak számít az is, hogy 1769-ben Albert herceg nyomatékos kérésére Radkovicz (Radkovics) Ferencet, a számvevőség hivatalnokát kinevezték helytartótanácsi tanácsossá. Radkovicz már 1752-től alkalmazásban állt a helytartótanács számvevőségén, és átfogó ismeretekre tett szert. A pénzügyek fontossága és a hivatalnok rendkívüli ismeretei miatt döntöttek úgy, hogy engedélyezik a példa nélküli kinevezést.58 Az addigi gyakorlattól eltérően ráadásul esetében a tanácsosság nem jelentette azt, hogy megvált volna számvevői feladataitól, hanem egyszerre töltötte be mindkettőt, de csak akkor vehetett részt a tanácsüléseken, amikor ezt a számvevőségi ügyek megengedték, elsődlegesen tehát ezen a téren használták tudását.59 A herceg felemelte szavát a fizetés nélkül foglalkoztatottak érdekében, és az 55 Erre részletesebben lásd Kulcsár K.: Adalék i. m. 234. 56 MNL OL A 39 1772/5440. 57 Uo. 1776/5554; 1777/895. 58 MNL OL A 1 1769/36. 59 Lásd még MNL OL A 39 1771/110; 1771/5849.
