Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
A 18. SZÁZADI HELYTARTÓ FELADATAI ÉS POLITIKAI MOZGÁSTERE 1092 ezeket az ügyeket nem a Magyar Királyi Helytartótanács, hanem egy külön kormányszerv, a Horvát Tanács intézte, amely független volt a helytartótanácstól, így Albert hercegtől is.51 Az ügy jó példa arra, mi módon szerezte értesüléseit a helytartó: Kempelen részletesen tájékoztatta őt a horvát– szlavón vármegyék úrbéri helyzetéről, egyúttal közölte vele Pálffy Miklós országbíró véleményét. Ezek ismeretében már a herceg is kialakíthatta az álláspontját. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a herceg mindig és mindenkor véleményt nyilvánított volna (vagy felhasználta volna tanácsadóinak tudását): voltak olyan ügyek is, amelyekben bevallotta, hogy nem ismeri a tényállást, de nem is illetékes bennük. Ilyen volt 1776-ban például a nagyváradi püspökség felmérése, a dikakivetés rendszerének táblázata vagy a pozsonyi Duna-szakaszon végzett vízi munkálatok – mivel ezek a magyar kamara hatáskörébe tartoztak. Tette mindezt annak ellenére, hogy az ügyeket intéző hivatalnokok felterjesztésükben ellátták őt a szükséges adatokkal. 52 A herceg aktív részt vállalt 1768–1769 folyamán, amikor a helytartótanács ügyvitelének a megreformálása volt a cél. Hivatalának megfelelően ezúttal az uralkodónő kérte fel őt, hogy feltárja az okokat, amelyek a tanács ügyintézésének akadozásához vezettek. Itt is megfigyelhető, hogy Albert herceg kikérte megbízható tanácsosainak véleményét. A kiválasztottak már évek óta alkalmazásban álltak a tanácsban, és alaposan ismerték az ügymenetet. Fontos kiemelni, hogy a herceg a javaslattételnél nem a származásra, hanem a hozzáértésre és a tapasztalatra helyezte a hangsúlyt, így a köznemesi rangú tanácsosokat, Balogh Lászlót és Győry Ferencet (mindketten 1754-től alkalmazottak), Herlein Ferencet (1750-től szolgált) és Kvassay Józsefet (1758-ban lépett be a tanácsba) kérdezte meg.53 Az ő javaslataikat ismerve állította össze Albert – Kempelen János segítségével – a terjedelmes, 55 oldalas előterjesztését.54 Annak el lenére, hogy a királynő veje, illetőleg főrangú származású volt, az uralkodónő Albert előterjesztését véleményezésre továbbküldte a helytartótanács néhány más tagjának, például Pálffy Miklós országbírónak és Balassa Ferencnek, és kikérte az ő véleményüket is a tervezetről. Ha összevetjük a helytartótanácsnak 1769. január 18-án kiadott végső hivatali utasítás szövegét Albert tervezetével, akkor láthatjuk, hogy a helytartó összeállítását nem vették át változtatás nélkül, néhány elemét (például az önálló 51 Vö. Ivana Horbec: Kroatischer königlicher Rat (1767–1779). Eine Wende in der Entwicklung des öffentlichen Dienstes in Kroatien. In: „Die habsburgische Variante des aufgeklärten Absolutismus“. Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II., 1765–1780. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien XVI.) Hrsg. András Forgó – Krisztina Kulcsár. Wien 2018. 137–159. 52 MNL OL A 39 1776/5988. 53 Hivatali előmenetelükről lásd Kulcsár K.: Adalék a helytartótanács 1769. évi reformjához. Albert szász-tescheni herceg első helytartói évei és 1768. évi előterjesztése. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70. éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna – Molnár Antal. Bp. 2012. 223–234., itt: 224–225. és vö. MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Index individuorum Cancellariae (A 79). 54 Uo. 70–77.
