Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
A 18. SZÁZADI HELYTARTÓ FELADATAI ÉS POLITIKAI MOZGÁSTERE 1090 megnyitásakor általában a pesti épülettel szemben álló ferences rendi templomban tartották a közösen meghallgatott istentiszteletet, a Veni Sanctét. Ez alkalommal azonban a budai várkápolnában gyűltek össze, hogy szálláshelyük közelében legyen a mise. Az időbeli eltérés (a szokásos 10 órai kezdet helyett az ülések már 9-kor megkezdődtek, és délután 2-ig tarthattak)45 oka az ebédidővel függött össze. A hercegi pár így időben elfogyaszthatta ebédjét, amire legtöbbször Pesten, a Duna túlpartján került sor valamelyik magyar főúr palotájában. 46 Véleményezés és javaslattétel – hivatalból Helytartóként és a helytartótanács elnökeként a herceg elé kerültek a legfontosabb, a királyság alapvető helyzetét, kérdéseit illető ügyek. A hivatali ügyiratok arról tanúskodnak, hogy a véleményét kikérték – de vajon az uralkodói döntésnél mennyiben volt meghatározó az általa képviselt álláspont, és vajon akadt-e olyan ügykör, amely jobban vagy éppen kevésbé érintette? Katonai szerepvállalása és tapasztalata miatt érthető, hogy a jelentős hadügyi kérdésekben véleményt nyilvánított, különösen az országban állomásozó csapatok elosztása és bekvártélyozása ügyében. Az 1770-es évek elején Albert herceg a helytartótanács közvetlen munkatársainak segítségével egy új rendszert dolgozott ki, amely – az úrbérrendezéshez hasonlóan – a törvényhatóságok tényleges erejét felmérve igazságosabban osztotta volna el a csapatokat. Az egyenlőtlenségek felmérésére felállított bizottság tagjai Csáky János, Balassa János, Stettner József, Kempelen János, Skerlecz Ferenc és Radkovicz Ferenc voltak. Céljuk a hadsereg ellátásának és bekvártélyozásának megismerése, az ország állapotának felmérése volt, hogy az egyes vármegyék ereje szerint tudják elosztani a csapatokat, és ennek megfelelően lehessen beosztani a katonaságot. A helytartó személy szerint szót emelt például Vas és Sopron vármegye teherviselésének csökkentése érdekében, Vas vármegyének így tervezete szerint a korábbi tíz helyett csupán kilenc svadront (lovasszázadot) kellett volna ellátnia. Javaslatát többek között a helyi magas terményárakkal indokolta, összehasonlítva ugyanis a vármegyénként beküldött piaci árakat, kiderült, hogy ott háromszor annyit kellett fizetni a terményekért, mint máshol, például a pécsi főbiztosi kerületben. Győr, Moson és Pozsony vármegye esetében a sorozatos áradások miatt kiemelték a terményhiányt, valamint azt hangsúlyozták, hogy ezek 45 Uo. 46 ÖStA HHStA Hofarchive, Obersthofmeisteramt (a továbbiakban: OHMeA), Hofzeremonielldepartement, Ältere Zeremonialakten (a továbbiakban: ÄZA) 72-4. Vermählung der Erzherzogin Maria Christine mit dem Prinzen Albrecht von Sachsen, fol. 185v; fol. 199r; fol. 210v; fol. 211r; fol. 212v; fol. 217v.
