Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
KULCSÁR KRISZTINA 1087 helytartónak is az uralkodó autoritását erősítenie.31 A megoldandó további gondok között szerepelt a magyar nemesek számának növekedése (ezen a sorozatos nemességigazolások voltak hivatottak segíteni) és így az adózók számának csökkenése, valamint az 1723-ban bevezetett újfajta közigazgatási rend hatékonyabbá tétele. A konkrétumokon kívül III. Károly kijelentette, hogy kérdéses esetekben majd a lotaringiai herceg eltérő véleményét veszi figyelembe, valamint tanácsokat adott neki, hogyan viselkedjen a helytartótanácsosokkal szemben, és miként tárgyalja meg a mellé kinevezett bizalmas tanácsadóval a tanács elé vezetendő ügyeket. Míg Lotaringiai Ferenc István titkos utasítása részletekbe menően előírta a helytartó feladatait (különösképpen a vallásügyre vonatkozóan), addig Albertnél az instrukció hiánya miatt ezeket a súlypontokat kevésbé ismerjük. A hivatali munkák, ügyiratok és a véleményezési ívek segítségével azonban mégis fényt deríthetünk rá, milyen mozgástere volt, és milyen feladatokat bízott rá az uralkodónő. Az első éveiről maga a herceg így vallott: „bár kezdetben egy kissé kelletlenül, de legalább lelkiismeretesen végeztem mindazt, amit új tisztségem részemről megkövetelt”.32 E szűkszavú mondatból is kiderül, a herceg számára kezdetben nyűg lehe tett az ismeretlen ország, az ismeretlen hivatali ügymenet, sőt a használt latin nyelv is. A közigazgatásban képzettsége hiányos volt, ismeretei kívánnivalót hagytak maga után. A királynő ezen hasonlóképpen segített, mint apja Lotaringiai Ferenc István esetében: hozzáértő, tehetséges szakértőket nevezett ki veje mellé. A közigazgatásban, de valójában mindennemű feladatnál Kempelen János Nepomuk ezredes állt rendelkezésére, ő lett a helytartói kancellária irodaigazgatója.33 Mária Terézia nagy becsben tartotta Kempelent, leveleiben mind leányát, mind vejét arra intette, hogy fogadják meg tanácsait.34 Az ezredes volt az (és nem a helytartó), aki a helytartótanácshoz érkező iratokat 1766-tól kézhez kapta, ő készítette el a jegyzéküket és nyújtotta át a helytartónak. Feltehetően referált is neki róluk, hogy Albert értesüljön az ügyekről, és csak ezt követően kezdődött meg az ügyintézés. 35 31 ÖStA HHStA HausA Habsburgisch-Lothringische Hausarchive, Lothringisches Hausarchiv 39-5. fol. 9–24. „Instruktion und Anweisung...” Laxenburg, 1732. máj. 17. 32 MNL OL A Habsburg család magyaróvári levéltára, Albert herceg iratai (a továbbiakban: P 298), 2. tétel, A. II. 12/2. fol. 3r–v. 33 Kempelen János Nepomuk (Pozsony, 1725. nov. 28. – Buda?, 1801. márc. 31.) 1744-től a Szirmay-gyalogezredben szolgált. 1753 és 1762 között Esterházy Miklós követ mellett Oroszországban állomásozott, majd Ferdinánd főherceg ezredébe osztották be. 1765-től segédkezett Albert hercegnek. 1767-ben elnyerte a Szt. István-rend kiskeresztjét. 1774-ben (1765-re visszadátumozott) vezérőrnagyi kinevezést kapott. 1781-ben ő is csatlakozott a Németalföldre induló főhercegi párhoz, mint magántitkáruk. Alice Reininger: Wolfgang von Kempelen. Eine Biografie. Wien 2007. 24–26. és magyarul: Uő: Kempelen Farkas. Wolfgang von Kempelen. Életrajz. Bp. 2011. 27–29. A történeti szakirodalom az ezredest gyakorta összekeveri fivérével, Kempelen Farkas kamarai tanácsossal. Vö. Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története, 1724–1848. Bp. 1940. 18. 34 Adam Wolf: Marie Christine, Erzherzogin von Oesterreich I–II. Wien 1863. II. 215–220. 35 MNL OL N 13 Lad. 62. Fasc. 12. No. 1. Vö. Ember Gy.: Ügyintézés i. m. 18–19.
