Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
A 18. SZÁZADI HELYTARTÓ FELADATAI ÉS POLITIKAI MOZGÁSTERE 1088 E változtatás ellenére a hivatali feladatok a 18. század derekára már kialakult módon zajlottak, így sem a királynő, sem az államtanácsosok nem tartották szükségesnek, hogy az ezredes külön utasítást kapjon kézhez – a hercegnek kiadott titkos instrukció esetében pedig szóban történt a tájékoztatás. 36 Albert herceg a törvénykezés terén sem volt szakavatott, ezért itt elsődlegesen Niczky Kristófra (1725–1787) támaszkodhatott, aki 1762-től a Magyar Királyi Udvari Kancellárián dolgozott, és széles körű jogi ismeretei voltak. Tudása, tapasztalata és megbízhatósága miatt nagyívű karriert futott be: tankerületi főigazgató lett, majd ő vezette a Temesi Bánság visszacsatolását megszervező bizottságot. II. József uralkodása idején a Magyar Udvari Kamara elnöke, később tárnokmester, országbíró, majd a helytartótanács elnöke, végül 1787-ben királyi személynök is lett.37 1766-ban a királynő megbízására neki kellett megismertetnie a herceggel a magyar közjogi helyzetet. A gróf a helytartó Albert számára egy kéziratos munkát állított össze Staatskenntniss von Ungarn címmel. A 80 oldalas kis méretű keményfedeles füzet a Magyar Királyság államjogi felépítéséről, rendjeiről, fő hivatalairól és tisztviselőiről, nemzetiségi és felekezeti megoszlásáról, valamint – természetesen – a törvénykezéséről ad tájékoztatást, de inkább csak alapszinten.38 A herceg elsődleges feladata a 18. század nádoraihoz hasonlóan az elnöklés volt a helytartótanács ülésein, amelyeket Pozsonyban (kivételes módon) nem a városban, hanem a helytartói pár rezidenciájában, a pozsonyi királyi várban tartottak. Ez egyértelműen szimbolizálja a herceg rangját, és jól mutatja a méltóságával járó egykorú ceremoniális előírásokat is: a tanácsosok járuljanak elé, ne ő kocsizzon a városba.39 Ez az engedmény egyértelműen megkönnyítette a helytartó életét, mivel sűrű volt a napirendje: a helytartótanács plenáris üléseire a délelőtti órákban került sor, akár mindennap, de általában hetente ötször. A délutánokat a bizottsági üléseknek tartották fenn, ezeken a hercegnek nem kellett részt vennie. Nem állíthatjuk, hogy Albert herceg valamennyi ülésen elnökölt volna, 1766-ban a 129 ülésből mindössze 45-ön vett részt.40 1767-ben a 104 ülésből csupán 35-ön, az ülések egy harmadán volt jelen. Egy évvel később már jelentősen javult a herceg részvétele a helytartótanács ülésein, az összes tanácskozás csaknem 43%-án megjelent, a 106 ülésből pedig 46-on elnökölt. A rendszeres távollétek ellenére Albert hitvesének büszkén dicsekedett első, 1766. január 10-ei elnökségével. (Mária Krisztina 36 ÖStA HHStA KA StR Prot. 1765. Nr. 2849 és kicsivel bővebben lásd MNL OL P 2093 150. doboz, Az államtanácsi iratok gépelt kivonatai, 1765:2849. 37 Szentkláray Jenő: Gróf Niczky Kristóf életrajza. Pozsony–Bp. 1886. 9. 38 Uo. 12. A forrás: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Germ. 127. 39 MNL OL A 1 1766/340. 4. pont. és ÖStA HHStA KA StR Prot 1765. Nr. 2656. 40 Az elnökségre vonatkozó adatokat a helytartótanács ülésjegyzőkönyvei alapján gyűjtöttem. Vö. MNL OL Helytartótanácsi levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács, Protocollum sessionale (C 1), 1766., 1767. és 1768. évi kötetek.
