Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
KULCSÁR KRISZTINA 1083 évvel később így fogalmazott: „Úgy érzem, sem [Albert hercegért], sem Kelemen hercegért nem tettem eddig semmit sem, mivel az a kevés, amelyet tenni tudtam, nem fogható mindahhoz, amit megtennék értük és Önért.”8 Ez a támogatás mégsem volt lebecsülendő: Kelemen herceg regensburg-freisingi püspökként kezdte egyházi pályafutását, Albert a katonai pályán érvényesült. 1760-ban császári-királyi altábornagyi kinevezésben részesült és ezredtulajdonos lett, amely már állandó bevételt is jelentett számára.9 A hétéves háborút lezáró hubertusburgi békét (1763) követő években a herceg egyre magasabb katonai posztokba került, hiszen királyi és hercegi címéhez illő, megfelelő pozíciót kellett találni számára. Először így lovassági tábornoki rangot nyert el,10 majd Mária Terézia 1763. március 18-án kinevezte Komárom kormányzójává.11 Állomáshelyét azonban a júniusi földren gés pusztítása miatt nem foglalhatta el, ideiglenesen Budára helyezték.12 A magányos budai napok után Pozsonyba került át, így már könnyebben mozoghatott Pozsony és Bécs között. A folytonos és huzamosabb idejű bécsi tartózkodások során a herceg egyre többször találkozott a császári családdal, és mivel édesanyja, Mária Jozefa főhercegnő (1699–1757) I. József császár leánya volt, rokonként viszonyultak hozzá. Albert már legelső bécsi látogatása (1760) során beleszeretett a királynő másodszülött lányába, Mária Krisztina főhercegnőbe (1742–1798), aki idővel viszonozta a szász herceg érzelmeit. Lotaringiai Ferenc István császár (1708–1765) azonban bármennyire kedvelte és pártolta is Albertet, nem egyezett volna bele egy „rangon aluli” esküvőbe, így erre csak elhunyta után kerülhetett sor. A legendás szerelmi házasságkötést Mária Terézia támogatta, de komoly gondot jelentett, hogy Albert herceg szegény és rangon aluli volt, és – a hadseregben szerzetten kívül – sem valódi súlyú ranggal, sem birtokkal nem rendelkezett. Így amikor 1765. október 26-án elhunyt Batthyány Lajos nádor, a megüresedett nádori posztot nem töltötték be, hanem helyette Mária Terézia december 24-én „ideiglenesen” (provisorio modo ), tehát egy következő nádorválasztó ország gyűlésig helytartót nevezett ki a Magyar Királyság élére. Leendő veje ebben a 8 ÖStA HHStA StK Diplomatische Korrespondenzen, Sachsen, Hofkorrespondenz 1. fol. 147r. Mária Terézia fogalmazványa II. Frigyes Ágostnak. Bécs, 1761. ápr. 27. Közölve: Maria Theresia i. m. Anhang, 392. Nr. 75. Az idegen nyelvű forrásokat a szerző fordította magyarra. 9 ÖStA Kriegsarchiv (a továbbiakban: KA), Zentralstellen, Hofkriegsrat, Hauptreihe Akten (a továbbiakban: ZSt HKR HR Akten), 1760 7 April 362. Az Udvari Haditanács fogalmazványa Albert hercegnek. Bécs, 1760. ápr. 24. és uo. 1760 11 May 237. Az Udvari Haditanács fogalmazványa Albert hercegnek. Bécs, 1760. máj. 13. 10 ÖStA KA ZSt HKR HR Akten 1763 März Nr. 101. Daun tábornagy előterjesztése Mária Teréziának. Bécs, 1763. márc. 3. 11 Uo. 1763 März Nr. 632. Az Udvari Haditanács fogalmazványa Albertnek és Pálffy Lipótnak. Bécs, 1763. márc. 18. 12 HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár, Personalia VII. 35. Hadik András iratai, 1763/VIII-73. Daun tábornagy Hadiknak. Bécs, 1763. aug. 6.
