Századok – 2019
2019 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Romsics Ignác (szerk.): Közelítések. Tanulmányok Erdély 19–20. századi történetéhez (Tőtős Áron)
1071 TÖRTÉNETI IRODALOM Antal Róbert István írása Jordáky Lajos pályakezdését (149‒190.) mutatja be. A neves szociológus édesapja, id. Jordáky Lajos az erdélyi szociáldemokrata munkásmozgalom egyik ismert alakja volt, így fia már első kézből megismerkedhetett a szociáldemokrácia alapelveivel. A szerző lépésről lépésre haladva ismerteti azokat az eseményeket, amelyek révén Jordáky Lajos „forradalmi szocialistává” vált. Az 1938-ban bekövetkezett politikai változások eredményeként a szociáldemokrata párt egyik része csatlakozott a királyi diktatúra szervezetéhez, a Nemzeti Újjászületés Frontjához. Jordáky Lajos és a szociáldemokraták baloldali csoportja viszont nem. Helyette létrehozták a Munkás Athéneum nevű szervezetüket. Antal Róbert István tanulmánya Jordáky Lajos személyén keresztül mutatja be a két világháború közötti fiatal erdélyi magyar nemzedéknek a szociáldemokráciával való szakítását és a kommunizmussal való kacérkodását. A két világháború után Romániában két népbíróság kezdte meg működését: egy Bukarestben és egy Kolozsváron. Kovács Szabolcs A kolozsvári népbíróság tevékenysége a II. világháború utáni Erdélyben (191–228.) címmel megjelent tanulmánya hiánypótló munkának számít, mert a ko rábbi kutatások mind magyar (Wass Albert), mind román (Antonescu tábornok) oldalról csak az ismertebb személyek peranyagainak feldolgozására vállalkoztak. A szerző tanulmányában bemutatja ezeknek a különleges feladatkörökkel ellátott, speciális különbíróságoknak a felépítését és működését, de ezen túlmenően arra is rámutat, hogy a kolozsvári népbíróság kimondottan a magyar vezetőkkel szembeni 1945 utáni román megtorlásokra szorítkozott. A szerző a bíróság által tárgyalandó ügyeket kilenc tematikus csoportba sorolta, melyek a teljes észak-erdélyi magyar időszakot felölelték. Kovács Szabolcs tényként kezeli, hogy az ítélkezés elsődleges célja a Horty-rendszer elmarasztalása volt, míg a háború alatti Antonescu-éra nemzetiségpolitikáját már-már pozitív színben tüntették fel. Tekintettel az elítéltek és a meghozott ítéletek számára, a szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a romániai népbíráskodási gyakorlat messze alulmaradt a szomszédos országokban lezajlott felelősségre vonásoktól. Both Noémi Zsuzsanna zárótanulmánya több tekintetben is az összeállítás különleges színfoltja. A „rendtartó” és „törvényhozó székely falu” értelmezésének kontextusai. Reflexiók Imreh István történetírói munkásságáról című írása (231–263.) nemcsak témájában, hanem módszer tani megközelítésében is eltér a többi tanulmánytól. Both Noémi egyfelől röviden ismerteti Imreh István történetírói munkásságát, majd a kontextuselmélet módszertanát felhasználva e gazdag történetírói hagyaték különböző értelmezéseit és olvasatait adja. A szerző azt próbálja igazolni, hogy Imreh István munkái „sokkal inkább a kollektív, illetve a kulturális emlékezet, semmint a történetírás rankei » típusának« reprezentánsai”. (243.) A szerző szerint Imreh István tudományos érdeklődése nem függetleníthető gyermekkori tapasztalataitól, és arra a megállapításra jut, hogy „tudományos munkáiban az empíria mellett szociografikus elemek és egyéni élettapasztalatai is helyet kaptak”. (245.) A szerző kitér Imreh recepciótörténetére is, s mint megállapítja, a „rendtartó” és „törvényhozó székely falut” 1990 előtt nehéz volt nem egyfajta tiltakozási aktusként értelmezni, amikor nagy volt a „sorok közötti” olvasás igénye. Ahogy a kötet címe is utal rá, a hét tanulmány mindegyike sajátos megközelítésben tárgyal ja Erdély új- és jelenkori történetének egy-egy még kevésbé ismert szeletét. Az első és utolsó tanulmány kivételével a kötetben közölt írások döntően a két világháború közötti politikatörténeti eseményekre összpontosítanak, nagymértékben árnyalva az azzal kapcsolatos eddigi tudásunkat. Ezek az írások összefüggő, tematikus egységet alkotnak, s egyben rámutatnak az erdélyi fiatal pályakezdő kutatók érdeklődési területeinek sokszínűségére. A tetszetős borítóval és igényes nyomdai kivitelezésben megjelent tanulmánykötet olvasását nagymértékben megkönnyíti a végjegyzetek használata. Bátran ajánlom mindenkinek, aki nyitott a fiatal nemzedék tagjainak újszerű gondolataira, témáira és megközelítéseire. Tőtős Áron
