Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban
A BRIT TITKOSSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 1052 partraszállás, valamint a Vörös Hadsereg feltarthatatlannak tűnő keleti előrenyomulása Közép-Európa felé a britek részéről feleslegessé tett bármiféle stratégiai lépést Magyarországon vagy a környező országokban. S noha a brit vagy amerikai katonai erő itteni megjelenése szóba sem jöhetett, a SOE esetleges magyarországi bevetése még mindig terítéken volt. SOE-missziók Magyarországon A leglátványosabb SOE-tevékenység Magyarországot illetően a missziók tényleges bevetése volt. Egy misszió tipikusan három személyből álló csoportot jelentett, amelynek a tagjai vagy ejtőernyős ugrással, vagy határátkeléssel kerültek Magyarországra. Ezután megpróbáltak konkrét kontaktszemélyeket elérni, majd a megadott biztonságos helyre eljutni. Az érkezők remélték, hogy sikerül ellenállási csoportokat létrehozniuk vagy a már meglévőknek tanácsot adniuk a különböző szabotázsakciókkal kapcsolatban. Az ilyen értelemben megtervezett két fő misszió a Sandy és a Savanna nevet kapta. A Sandy a német megszállást megelőző kormány azon tagjaival kívánt kapcsolatba lépni, akik hajlandók voltak tárgyalni a szövetségesekkel – a már említett „kiugrási csoport”-tal. Ezt az akciót Londonból irányították, ejtőernyős bevetést tervezve. A Savanna-misszió baloldali csoportokkal próbált volna kapcsolatot teremteni, és kifejezetten a munkások és a parasztság soraiban remélt támogatókra lelni. Ez a csoport Észak-Jugoszláviában állomásozott és a kairói főhadiszállás irányítása alá esett, a jól őrzött déli határon partizán segítséggel kívánt átjutni. A SOE kész volt elindítani a Sandy-missziót, már egy landolási pontot is kiválasztottak a magyar kormánnyal egyetértésben, ám indulás előtt a brit külügyminisztérium megvétózta a végrehajtást a szovjet kapcsolatokra gyakorolt esetleges negatív hatások miatt.74 1944-re ugyanis végérvényesen eldőlt, hogy Magyarország minden bizonnyal a Szovjetunió befolyási övezetébe tartozik majd a háború végeztével, hiszen a szovjet csapatok feltartóztathatatlanul közeledtek Magyarország felé, míg az angolszász csapatok megérkezésére a legcsekélyebb esély sem mutatkozott. Az egyszerű tény ebben az esetben az, hogy a briteknek a Szovjetunióval ápolt kapcsolatai és a részben ezáltal is alakított katonai stratégiája sokkal fontosabbnak bizonyult bármiféle magyar kérdésnél.75 A misszió egyébként Andrássy gróf birtokán landolt volna, amely közel feküdt a jugoszláv határhoz, az érkezőket pedig Veress László vette volna szárnyai alá. Terv készült arra is, hogy azonnal találkoznak Kállay Miklós 74 TNA, HS4/88, Hungary, No. 6. Boughey Henry Nathan Sporbergnek, 1944. jan. 29. A Magyarországra küldött SOE-missziókról lásd még Ogden, A.: Through Hitler’s Back Door i. m. 47–89. Noha számtalan esetben forrásmegjelölés nélkül közöl adatokat, érezhetően sokszor primér forrásokra támaszkodik. 75 TNA, HS7/162, SOE History 113. F. K. Roberts Philip Broadnak, 1944. aug. 18.
