Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban
PETERECZ ZOLTÁN 1053 miniszterelnökkel, annak külügyminiszterével és egyéb magas rangú személyekkel a „kiugrási csoport”-ból. Mivel azonban Andrássy birtokán már szép számban voltak brit menekültek – elsősorban pilóták – és éppen ezért a németek megfigyelés alatt tartották a helyszínt, új landolási pontot kellett találni. A friss terv alapján a földet érő csoportot Ujszászy István tábornok és Kádár Gyula ezredes – mindkettő az elhárítás vezetője volt – segítették volna érkezés után.76 Március közepe táján végül ugyan megadták a Sandy-missziónak az engedélyt az indulásra, de a néhány nappal később bekövetkezett német megszállás miatt az indulást ismét elhalasztották. 77 Végül a csapat egy új néven – Fettes-misszió – került bevetésre májusban. A Savanna-misszió is problémákba ütközött. Nem állt rendelkezésére szállító eszköz, majd az időjárás volt kedvezőtlen, így hosszú hónapokig csak arra vártak, hogy megkapják az induláshoz szükséges engedélyt Kairóból. A hosszú várakozás idegölő lehetett a misszió tagjai számára. Ráadásul a jugoszláv partizánokkal is együtt kellett működniük, akiken sok múlott, és a német razziáknak is állandóan ki voltak téve. Végül csak 1944 nyarának végén, szintén új név alatt – Decimamisszió – keltek át a határon és léptek magyar földre. A rendelkezésre álló források alapján összesen kilenc SOE-misszió érkezett Magyarországra 1944 tavasztól őszig: Danehill-misszió (április 8.), Fettes-misszió (korábban Sandy, május 20.), Daresbury-misszió (június 21.), Dinder-misszió (nincs pontos dátum), Deerhurst-misszió (július 3.), Epigram-misszió (augusztus 10.), Decima-misszió (korábban Savanna, augusztus 15.), Dibbler-misszió (szeptember 13.) és Windproof-misszió (korábban Desford, szeptember 18.). Mindegyik küldetés résztvevői fogságba estek – néha már közvetlenül érkezés után – vagy sürgősen evakuálni kellett őket annak érdekében, hogy ne essenek fogságba, így érdemi munkát egyáltalán nem tudtak végezni. Az utolsónak említett Windproof-misszió magyar származású kanadai tagja, Andre Durovecz, aki szintén fogságba esett és csak 1945 májusában jutott ki Magyarországról, három fő tényezőt jelölt meg a sikertelenség okaként: megfelelő dokumentumok hiánya, elégtelen információ az országról, és bizonytalan kontaktszemélyek. 78 A Magyarországra küldött SOE-missziók tehát teljes kudarcot vallottak: nem sikerült elérniük a kiszemelt kontaktszemélyeket, és esélyük sem volt a hőn áhított ellenállási csoportok megszervezésére vagy a már létező csoportosulások megsegítésére. Ha nem fogták el őket szinte azonnal a magyar hatóságok, mozgásterük akkor is igen beszűkült volt, és inkább kimenekítették őket, semmint vállalják a kockázatot, hogy kémkedés miatt elfogatás, bebörtönzés, deportálás vagy akár 76 TNA, WO170/3999, Force 399 War Diary, Hungary: Prelude to Unconditional Surrender, 1944. jún. 25., ismeretlen szerző feljegyzése. 77 TNA, HS4/88, Hungary, No. 6. Boughey Henry Nathan Sporbergnek, 1944. márc. 23. 78 TNA, HS/461/7, Durovecz, Andre.
