Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban

PETERECZ ZOLTÁN 1051 tisztában voltak vele, hogy a magyar kormány béketapogatózásokba kezdett 1943 során több helyen is Európában – Isztambul, Lisszabon, Bern és Stockholm. De a korszakot illető egyik legfontosabb kérdés továbbra is megmarad. Ugyanis ha Magyarország német megszállása bekövetkezik, az a német csapatok átcsoporto­sítását jelenti a nyugati hadszíntérről, ami katonai szempontból mindenképpen a szövetségeseknek kedvező mozzanat lenne.68 Éppen ezért érdemes azon elgondol ­kodni, vajon mennyire voltak őszinték azok a brit és amerikai erőfeszítések, me­lyek Magyarország második világháborúból való kilépését szorgalmazták. Már 1942 februárjában létezett olyan SOE-stratégia, melynek egyik pontja szerint a cél a következő volt: „Végül arra kell kényszeríteni Németországot, hogy bizonyos számú csapatokat Magyarországra küldjön, akár mint biztonsági alakulatokat a rendbontás és szabotázs ellen, akár mint megszálló erőt.”69 1943 tavaszán is talál ­ni olyan véleményeket a SOE-n belül is, hogy a legtöbb és leghasznosabb, ami el­várható a magyaroktól, az esetleges nagyobb vasúti központok elleni szabotázsak­ciókat leszámítva – egy puccs a regnáló hatalom ellen, hiszen ez maga után vonná Magyarország német megszállását.70 Ugyanennek az évnek a nyarán aztán újabb feljegyzés fogalmazott meg hasonló gondolatokat.71 Mindezek megint csak apró bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy az angolszász stratégiai gondolkodásban a második világháború során már jóval a normandiai partraszállás előtt kívánatos elemként kimutatható Magyarország német megszállása. Ennek fényében nem volt reális elvárás a magyar kormánytól, hogy németellenes politikát folytasson, még ha részben titokban is, de ugyanakkor kerülje el a német megszállást. 72 Az 1944. március 19-ei német megszállás után a SOE-nak azt a keserű, de reális megfigyelést kellett tennie, hogy néhány magyar származású ügynök ki­képzését leszámítva a szervezet valójában nem tartott előrébb, mint 1941-ben. 73 A német megszállás azonban azt is kérdésessé tette, hogy a tervezett brit misz­sziók egyáltalán útnak induljanak-e, hiszen a március 19-ei események után a Kállay-kormány a tőle remélt támogatással együtt elillant. Ugyanakkor a nyugati 68 Barker, E.: Problems of the Alliance i. m. 48–49.; Szegedy-Maszák A.: Az ember ősszel visszanéz i. m. 310–311.; Czettler Antal: A mi kis élethalál kérdéseink. Bp. 2000. 328–330.; László Borhi: Dealing with Dictators. The United States, Hungary, and East Central Europe. Bloomington–Indianapolis 2016. 12–49. 69 FO, 371/30965, C 1330 és C 2060. Idézi: Juhász Gy.: Magyarország nemzetközi helyzete és a ma ­gyar szellemi élet, 1938–1944. Bp. 1987. 39. 70 TNA, HS4/85, S.O.E. Hungary, No. 3. AD/3 ismeretlen személynek, 1943. ápr. 16.; Meszerics, T.: Undermine, or Bring Them Over i. m. 202. 71 Juhász Gy.: Magyarország nemzetközi helyzete i. m. 52. 72 A Borhi László által megfogalmazott álláspont komoly szakmai vihart kavart, amire felfigyelt a napi sajtó is. Lásd Borhi László: A szövetségesek provokálták ki a német megszállást, nem törődve a magyar zsidókkal. Index, 2019. március 18. (https://bit.ly/2IlsJN0 , letöltés 2019. máj. 24.) 73 TNA, HS4/132, Hungary, No. 47. W. A. M. Stawell Peter Boughey-nak, 1944. ápr. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents