Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban
A BRIT TITKOSSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 1044 fedőnévre hallgató Vajda Lajosnak) kellett volna a hozzá tartozó kódokat szállítani. Veress László is hozott magával kettőt Isztambulból 1943 őszén, ezt több jelentésben is megemlítik, ám az egyiket a külügyminisztérium pincéjében tárolták. 29 Amikor 1943 szeptemberében Isztambulban a magyar és a brit kormány képviselői aláírtak egy fegyverszüneti megállapodást a feltétlen megadási formula alapján, a SOE készen állt, hogy missziót küldjön Magyarországra,30 „kapcsolatot létesíteni baráti elemekkel a magyar vezérkarban a célból, hogy megnyerjék őket a tengelyhatalmak elleni felforgató kampány számára”.31 A brit külügyminisztérium bizonyos feltételekkel egyetértett a javaslattal, közülük a leglényegesebb az volt, hogy a missziónak magyarországi tartózkodása idején távol kell tartania magát bárminemű politikai tevékenységtől, és nem kezdeményezhet semmilyen szabotázsakciót további engedély nélkül.32 Ez a misszió volt a Sandy-csoport, amelyet a körülmények kedvező alakulásakor terveztek útnak indítani. Veress László – aki magyar részről elfogadta az isztambuli megegyezést 1943 szeptemberében – volt a SOE kapcsolattartó személye a szervezet és a magyar kormány bizonyos tagjai között, akiket „kiugrási csoport”-nak (Surrender Group) neveztek a britek. Veress a magával hozott drótnélküli távíró-berendezést használta a felek közötti kommunikáció fenntartására, és emellett aktívan segédkezett elfogott szövetséges katonák megszöktetésében.33 Értelemszerűen a britek a kényszer és érdekek által diktált helyzetben Magyarországon kívül is próbálták az ottlévő magyarokat ügyük érdekében foglalkoztatni – elsősorban Isztambulban. 34 SOE-toborzás magyarországi missziókhoz Terveket szőni lehetett, ám azokat megvalósítani sokkal nagyobb kihívást jelentett, miközben a háború tovább dúlt, s egyre valószínűbbé vált, hogy Németország nem kerülhet ki győztesen a vérontásból. A rádiótávíró berendezések nem bizonyultak megbízható kommunikációs eszköznek, így egyértelművé vált az is, 29 Laura-Louise Veress: Clear the Line. Hungary’s Struggle to Leave the Axis During the Second World War. Cleveland 1995. 153–156. TNA, HS4/132 Hungary, No. 47. MH to DH, 1944. ápr. 18.; TNA, HS7/162 SOE History 113, G. I. Klauber őrnagy dátum nélküli memoranduma; Alan Ogden: Through Hitler’s Back Door. SOE Operations in Hungary, Slovakia, Romania and Bulgaria 1940– 1945. Barnsley 2010. 46–49.; Joó A.: „Talán még emlékszik rám...” Andorka Rudolf tábornok 1954-ben írt jellemzései brit diplomatákról. (Veritas évkönyv 2017.) Bp. 2018. 339. 30 Juhász Gy.: Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban i. m. 63–65. 31 TNA, HS4/88, Hungary, No. 6. Proposed S.O.E. Operations to Hungary, 1943. szept. 17. 32 Uo. 33 TNA, HS7/162, SOE History 113. G. I. Klauber őrnagy dátum nélküli memoranduma. Veress László perspektívájához lásd felesége könyvét Veress, L. L.: Clear the Line i. m. 34 Erről a témáról és egyben bizonyos magyar körökben tapasztalható brit orientációról lásd Frank T.: Anglofil magyarok i. m.
