Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban

PETERECZ ZOLTÁN 1045 hogy amennyiben a SOE valamilyen kézzelfogható eredményt szeretne elérni Magyarországon, akkor kénytelen lesz missziókat küldeni ide, tehát fizikailag is jelen kell lennie az országban ahhoz, hogy tevékenységét kifejthesse. Mindenki előtt egyértelmű volt, hogy ez hatalmas kihívás. Az ország földrajzi adottságai és a magyar, illetve a német kémelhárítás hatékony munkája miatt a SOE-nek szük­sége volt megfelelő, bevethető emberekre. A már említett nyelvi akadály miatt a leendő misszióknak szükségük volt magyarul beszélő tagokra is. Ennek elérése érdekében a SOE megtett minden tőle telhetőt, és amilyen messze csak elért a keze, meg is próbált megfelelő alanyokat felkutatni és azokat beszervezni soraiba. Kétfajta emberre volt szükség. Az egyik a másodügynök vagy segítő, aki hajlan­dó részt vállalni a propagandakampányokban Magyarországon belül vagy kívül. Ennek során az illető vállalhatott röplapterjesztést, rádióüzenetek sugárzását vagy éppen szabotázs végrehajtására is bevethető csoportok szervezését. A másik típus a valódi ügynök volt, aki katonai kiképzésen esett át, készen állt az országba be­szivárogni, vállalta az ezzel járó kockázatokat, sikeres bejutás esetén pedig fela­data volt felvenni a kapcsolatot a náciellenes emberekkel, valamint velük együtt megtervezni és kivitelezni bizonyos felforgató tevékenységet. A másodügynökök toborzásában az oroszlánrész Basil Davidsonnak jutott. Davidson már 1940 során is megkísérelt olyan személyeket találni, akik szí­vesen segítették a szövetségesek ügyét. Próbálkozása számos esetben sikeresnek bizonyult.35 Elsőnek Auer Pált szervezte be, akinek ügyvédi irodája adott hiva ­talos és legitim arculatot a britek által irányított tevékenységeknek, sőt az iroda anyagi jellegű támogatása is rajta keresztül zajlott.36 Az ausztriai születésű, de magyar állampolgár Kurt Wohldrun-Arokay szintén már 1940 tavaszán segített Davidsonnak az illegális röplapok nyomtatásában és terjesztésében.37 Egy má ­sik, Davidson által beszervezett ember Békeffy László volt, aki aktívan kivette a részét röplapok írásából és a propaganda terén is tanácsokat adott. Színészként és bemondóként arra is felhasználta a rivaldafényt, hogy kigúnyolja az aktuá­lis politikai visszásságokat, így konkrétan a németeket is. Ezzel nagyban hoz­zájárult a nyílt náciellenes propagandához – nem kevés veszélyt vállalva magá­ra.38 A győri Magyar Vagon- és Gépgyárban 1942 márciusában történt szabo­tázs után bebörtönözték és Dachauba szállították, ahonnan 1945-ben szabadult, 35 Davidson tevekénységéről lásd Szelke László: Titkok, legendák, sorsok. A Gresham-palota története és angolszász kapcsolatai. Doktori (PhD) értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Bp. 2012. 115–120. 36 Uo. 120. 37 TNA, HS9/55/5, Wohldrun-Arokay, Kurt. 38 Békeffy rövid életrajzát lásd Szelke László: Titkok, legendák, sorsok i. m. 54–60.; Lásd még Békeffy László: A száműzött Pódium. Toronto 1955.

Next

/
Thumbnails
Contents