Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
ÁTTÉRTEK-E A KAZÁROK A ZSIDÓ VALLÁSRA? 106 zár vezetőséget részben az asszimilálódott örmény zsidók leszármazottjaiként írja le. A dokumentum szerint Serakh – aki Sabrielnek, a harcosok parancsnokának zsidó felesége – meggyőzte férjét, hogy térjen vissza zsidó gyökereihez. Ez felbőszítette a keresztény macedón királyt és Arábia muszlim királyát, akiknek haragját csak azzal lehetett kiengeszteni, hogy vitát rendeztek a saját vallásuk és a zsidók képviselői között. A vita véletlenszerűen úgy oldódott meg, hogy a zsidó vitafelek találtak egy könyvtárat tele héber könyvekkel, amelyeket fel tudtak használni vallási érveikhez. A vita (a zsidók szempontjából) sikeres lezárását és a kazár vezetőség judaizmusra való teljes visszatérését követően a keresztény és musz lim területekről megindult a zsidók vándorlása Kazáriába. A cambridge-i/Schechter-dokumentum ellentmond minden létező, a kazárokról és a zsidó vallásra történő áttérésükről szóló beszámolónak. Ha ugyanis ez az írás hiteles, akkor az összes többi hamis. A vitában résztvevők zsidó származása és a rejtett szövegek megtalálása is egyedülálló ebben a szövegben. Még a hiszékeny elme is megütközik azon a gondolaton, hogy a két király annyira feldühödött volna a kazár hadvezér vallásgyakorlásán, hogy emiatt vitát szerveztek és képviselőket is küldtek a távoli kazár területekre. Ráadásul ilyesmiről nincs említés sem a muszlim, sem a bizánci forrásokban. A barlangban elrejtett könyvek csodálatos megtalálása természetesen lehetséges, de lássuk be, nem túl valószínű. Még kevésbé hihető az az állítás, hogy a megtalálók – akik könyvek és héber oktatás nélkül nőttek fel – azonnal képesek voltak elolvasni és értelmezni is tudták őket. A független és megbízható források nem számolnak be nagyarányú zsidó migrációról a kazár területekre.23 Érdekes a szerzőnek az az állítása, mely szerint „földünkön azt mondják, apáink Simeon törzséből származtak, de nem tudjuk biztosan, hogy ez igaz-e”. Simeon törzse nemcsak egyike a tíz eltűnt törzsnek, hanem a jelek szerint már a bibliai időszakban sem számított elismert egységnek. Bár erre a régen kihalt törzsre való utalás beleillik a tíz eltűnt törzs hagyományába, mégis meglehetősen furcsa ez az eredetválasztás. 24 Végezetül: jelentős eltérés figyelhető meg az ebben a levélben és az orosz forrásokban leírt események között.25 A szöveg szerzője valamelyest ismerte a sztyeppei 23 Kokovtsov más problémákra is rámutat, lásd Kokovtsov, P.: Evrejsko-khazarskaja perepiska i. m. A kronológiai problémákat lásd Nora Kershaw Chadwick: The Beginnings of Russian History: An Enquiry into Sources. Cambridge 1946. 47. A Bizáncból való elvándorlás kérdését később tárgyalom. 24 Kokovtsov kételkedett a levél eredetiségét illetően, erről lásd Kokovtsov, P.: Evrejsko-khazarskaja pe repiska i. m. 5–36. Kritikáját visszhangozta: Yaakov Lur’e: Drevnaya Rus v sochinenie Leva Gumileva. Zvezd 10. (1994) 167–177. Lásd még Constantine Zuckerman: On the Date of the Khazars’ Conver sion to Judaism and the Chronology of the Kings of the Rus Oleg and Igor. A Study of the Anonymous Khazar Letter from the Genizah of Cairo. Revue des Études Byzantines 53. (1995) 237–270., akinek a megközelítése eltér az enyémtől. 25 A levél és a Novgorodskaja pervaja letopis (The Russian Primary Chronicle) néven ismert orosz krónika közötti ellentmondásokat lásd Vladimir Petrukhin: Khazaria and Rus. In: World of the Khazars i. m.
