Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
SHAUL STAMPFER 107 élet valóságát és képeit, de a levelet rendkívül nehéz egy kazár zsidó autentikus munkájának tekinteni. Röviden összefoglalva ez a szöveg sem használható forrásként a kazár területeken történt események rekonstruálásához. A harmadik héber dokumentum egy zsidó kérése egy másik zsidóhoz, hogy segítsen adósságának visszafizetésében.26 Vagy a kijevi zsidó közösségnek van cí mezve, vagy pedig onnan küldték. Több személy neve is szerepel ebben a levélben, amelyek lehetnek kazár nevek, és látszólag egy kazár szimbólum is van a levélen. Maga a szöveg azonban nem tesz utalást a kazár áttérésre vagy a kazárok zsidóságára, így legfeljebb arra szolgáltat bizonyítékot, hogy Kazáriában voltak zsidók, arra nem, hogy a kazár elit vagy az egész kazár nép áttért volna a judaizmusra. Összegezve tehát: egyik héber nyelvű szöveg sem tekinthető megbízható információforrásnak a kazárokról és azok áttéréséről zsidó hitre. 27 A nem héber nyelvű szövegek sem támasztják alá a kazár áttérés tézisét. Az egyetlen létező, első kézből származó beszámoló a Kazáriába látogató Szallám tolmács (al-tardzsumán vagy tordzsumán) 9. századi részletes tudósítása, akit 842-ben al-Vászik kalifa küldött, hogy keresse meg Nagy Sándor mitikus falát. Beszámolójában Szallám említi, hogy érintkezett kazárokkal, de nem szól arról, hogy azok zsidók lettek volna. Ha a kazárok valóban zsidók lettek volna, nehezen elképzelhető, hogy írásában a tolmács ezt nem említeti meg. 28 861-ben két testvért, Cirillt (Constantine) és Metódot küldték misszióra a kazárokhoz. Anastasius Bibliotecarius (III. Anasztáz) korabeli levele említést tesz a misszióról, de arról nem, hogy a kazárok zsidók lettek volna.29 Ha a kazárok vagy vezetőségük zsidó lett volna, nem valószínű, hogy a misszionáriusokat meleg fogadtatásban részesítik, és hasonlóan valószínűtlen az is, hogy Anastasius ne említette volna ezt a tényt. Egy sokkal régebbi forrás, Szent Cirill életrajza (Vita Constantini ) szintén említi a missziót. Az életrajz szerint a zsidók nyomást 258–259. Az Oroszország fogalom anakronisztikus használata érdekes probléma. Lásd Norman Roth: Jews, Visigoths and Muslims in Medieval Spain: Cooperation and Conflict. Leiden 1994. 268. A történet és József levele összeegyeztetésének problematikusságáról lásd Leontyij Vojtovics: Prizrak Olega Vescse va. Tractus Aevorum. Evoljucija szociokulturnih i polityicseszkih prosztransztv 2. (2015) 3–43. 26 Golb, N. – Pritsak, O.: Khazarian Hebrew Documents i. m. 1–71. A legfrissebb tanulmányt erről a levélről lásd Constantine Zuckerman : On the Kievan Letter from the Genizah of Cairo. Ruthenica 10. (2011) 7–56. 27 Ezt Pritsak és mások tisztázták, lásd Omeljan Pritsak: The Khazar Kingdom’s Conversion to Judaism. Harvard Ukrainian Studies 2. (1978) 261–281., itt: 267. 28 Emeri van Donzel – Andrea Schmidt: Gog and Magog in Early Eastern Christian and Islamic Sources. Leiden 2010. 187–191. A szerzők a beszámolót hitelesnek tekintik, de ez nem általánosan elfogadott. 29 Johann Friedrich: Ein Brief des Anastasius Bibliothecarius an den Bischof Gaudericus von Velletri. München 1892. 406. A misszió lehetséges okairól lásd George P. Majeska: Patriarch Photius and the Conversion of the Rus. Russian History 32. (2005) 1. sz. 413–418.
