Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei

ZSUPÁN EDINA 1027 Angela Daneu Lattanzi sem vette figyelembe. 123 Pedig Hoffmann Edith datálása nagyon fontos sarokpont mind a miniátor, mind a budai műhely vizsgálatánál. Az 1480-as évek elejét követő leszálló időszakban valószínűleg Francesco Da Castello sem maradt Magyarországon. Ám éppen a jól datálható Ptolemaios­corvina tanúsítja, hogy számolnunk kell egy második alkotói periódusával is Budán, amely stílusában is különbözött az elsőtől. A kódex díszítése érdekes át­alakulásról tanúskodik, ami a Budára érkező firenzei kódexek hatására követ­kezett be a milánói mester stílusában. Hoffmann Edith részletesen bemutatja, hogy Da Castello miként adaptálta a Gherardo és Monte di Giovanni firenzei testvérpár által illuminált Hieronymus-corvina (ÖNB, Cod. 930)124 díszítését a Ptolemaios-corvina címlap-illuminációjában.125 Az átvétel metódusa Francesco da Castello művészi kvalitásairól árulkodik: olyan módon használta fel az idegen motívumokat, hogy közben „önmaga” maradt, a firenzei elemek ellenére a vég­eredményben nem érzünk stílustörést. Az aranykeretek közé zárt bordűrt ultra­marinnal töltötte ki, ez képezi az alaptónusát a döntően arany díszítésnek, benne a Hieronymus-corvinából átvett medaillonokkal, szimmetrikusan vezetett, szív alakban kifelé hajló növényi ornamentikával és színes virágokkal. A másolat maga azonban mintegy húsz évvel korábban keletkezett a már is­mert módon, Vitéz János és Regiomontanus környezetében. Datált, a másolás 1467. március 17-én fejeződött be. Másolójának keze nyoma megtalálható Vitéz egy ma Krakkóban őrzött kódexében (BJ Rkp. 599 III).126 A kötet margójára az ábrákat az udvari csillagász, Marcin Bylica készítette. Ugyancsak Bylica kezétől származik a kódex végén a pozsonyi egyetem alapítási horoszkópja 1467 júniusá­ból (f. 212v ). Bizonyos értelemben tehát Da Castello sem tett mást, mint az első vagy a második címerfestő, ő is a régebbi állománnyal dolgozott, azzal a különb­séggel, hogy a méretek okán a munka nagyobb léptékű volt, s ez meg is felelt a két kisebb mester és a milánói közötti kvalitásbeli különbségnek. Az említett stílusváltozás felveti a Trapezuntius Rhetoricáját tartalmazó corvi ­na problematikáját (OSZK, Cod. Lat. 281.).127 Díszítése ugyancsak Da Castello műve, 1480 körüli datálásával kapcsolatban pedig mindezidáig teljes volt az egyetértés. Ha azonban tudatosabban szemléljük az illuminációt, akkor beláthat­juk, hogy ez a forma nem jöhetett volna létre a fenti átalakulás nélkül. E kódex díszítése az előző függvénye. A sötétkék, borvörös és sötétzöld háttér elé helyezett 123 Daneu Lattanzi, A.: Alcuni miniatori i. m. 246–247. 124 https://bit.ly/2G5MoPP, letöltés 2019. jún. 12. 125 https://bit.ly/2XCsd6x, letöltés 2019. jún. 12. 126 Hoffmann E.: Régi magyar bibliofilek i. m. 90. 127 https://bit.ly/2LcQVUF, letöltés 2019. jún. 12. A kódex új leírását lásd Kiállítási katalógus i. m. Kat. D6 (Ekler Péter, Zsupán Edina).

Next

/
Thumbnails
Contents