Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
SHAUL STAMPFER 105 A levél kazár gazdaságot bemutató részei szintén kérdésesek. A kazárok nomád törzsként éltek, így – bár részben alkalmazkodtak a mezőgazdasági és letelepedett életmódhoz – gyakran vándoroltak az állataikkal. Ezzel szemben a levél fejlett kazár mezőgazdaságról számol be – gazdag földekről, szőlőültetvényekről, gyümölcsösökről –, noha ez nem jellemezte a régiót, állatállományt pedig egyáltalán nem említ. Ellentmondásosak benne az arabok és kazárok közötti háborúkról szóló történeti beszámolók is. 19 A József levelével kapcsolatos problémák alapján arra a következtetésre jutunk, hogy azt nem a kazár király írta, vagy valaki a királyi udvarból, sőt, valószínűleg nem is olyasvalaki, aki a kazár területeken élt.20 Ez a kérdés beleillene egy érdekes nyelvészeti felvetésbe is. A levelet ugyanis gyönyörű irodalmi héber nyelven írták, és Abraham N. Poliak, valamint mások is megjegyezték, hogy a szövegben szétszórva arabizmusok találhatók.21 Ha a levél Spanyolországban ké szült volna, mindez logikus is lenne, s ráadásul nem ez volna az egyetlen spanyolországi héber hamisítvány. A második héber szöveg, amelyet jelenlegi lelőhelye miatt gyakran cambridge- i dokumentumnak vagy a szöveget elsőként publikáló tudós után Schechter-doku mentumnak is neveznek, még ennyire sem tekinthető hiteles forrásnak. 22 Ez a kakapcsolatokat fenntartó Hvárezmről (Khiva). Dunlop arra jut, hogy: „egyszerűen nem tudjuk”. Talán nem értünk egyet Dunlop nézeteivel, de az őszintesége feltétlenül értékelendő. Lásd Dougles M. Dunlop: The History of the Jewish Khazars. Princeton 1954. 150. Egy eredeti értekezést és további fejleményeket olvashatunk itt: Andreas Kaplony: Routen, Anschlussrouten, Handelshorizonte im Brief von Hasday b. Shaprut an den hazarischen König. In: Ibrahim ibn Yakub at-Turtushi: Christianity, Islam and Judaism Meet in East-Central Europe, c. 800–1300 A.D. Proceedings of the International Colloquy, 25–29 April 1994. Ed. Petr Charvát – Jiri Prosecký. Prague 1996. 140–168., különösen: 147. 19 Dan Shapira: The Khazar Account on the Ardebil War and the Problem of Its Authenticity. In: Central Eurasia in the Middle Ages: Studies in Honour of Peter B Golden. Ed. István Zimonyi – Osman Karatay. Wiesbaden 2016. 313–336. Shapira megkísérli feloldani az ellentmondásokat, de a kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradnak. Itt köszönöm meg, hogy rendelkezésemre bocsátotta a tanulmányát. 20 A kortárs tudósok közül Poliak apokrif munkaként tekint a levélre, és feltételezi, hogy a levelezést egyvalaki írta Spanyolországban 1070–80 tájékán. Lásd Poliak, A. N.: Khazaria i. m. 19.; Ankori nyomán „irodalmi fikciónak” nevezi a forrást, lásd Zvi Ankori: Karaites in Byzantium. New York 1959. 70. A gondolatról lásd N. I. Z. Berlin: Istoricheskie sud’by evrejskogo naroda na territorii Russkogo gosudarstva. Petrograd 1919. 114–122., de akkoriban kevés figyelmet kapott. Az 1930-as években Ahatanhel Krymskyi is megírta, hogy a levél apokrif, de mivel csak 2012-ben publikálták a művét, szintén nem kapott figyelmet. Lásd Oleg B. Bubenok – Oleksiy Khamrai – Vitaly Chernoivanenko: A. U. Krymskyi pro obstavini iudeizatsii khazariv. Skhidnyi Svit 3. (2011) 246–270., itt: 266. A legfrissebb értekezést a témáról lásd Mikhail Kizilov: Krymskaya Iudea. Simferopol 2010., különösen: 63–65. 21 Lásd Abraham N. Poliak: Hitgayrut ha-Kuzarim i. m.; Uő: Khazariah i. m.; Uő: Vostochnaia Evropa IX–X vekov v predstavlenii Vostoka. Slaviane i ikh sosedi 10. (2001) 84. Hasonló következtetésre jutott Valdimir Minorsky is, lásd Hudud al-’ Alam (The Regions of the World): A Persian Geography 372 A.H. – 982 A. D. Ed. Vladimir Minorsky. London 1937. 470. 22 Solomon Schechter: An Unknown Khazar Document. Jewish Quarterly Review 3. (1912/13) 2. sz. 182–219. A levél új kiadását lásd Norman Golb – Omeljan Pritsak: Khazarian Hebrew Documents of the Tenth Century. Ithaca (USA) 1982. 75–156. Az én interpretációm radikálisan eltér az övéktől.
