Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1026 1460-as évek végén Firenzében tartózkodó Garázda Péter alakja tűnik egyre valószínűbbnek, a helyi értelmiségi körökbe való beágyazottsága miatt.116 Garázdához köthető provenienciájú itáliai darabot mindazonáltal az „első címerfestő” munkái között is találunk,117 ami azt mutatja, hogy csoportosításunk semmiképpen sem rendelkezik merev határokkal. Magyar tulajdonosaik előtt e kódexek egy részének itáliai tulajdonosai is voltak. 118 A „második címerfestő” által egységesített darabok Budán bársonykötést kaptak, a legtöbb esetben az egészen különleges lila bársonykötést („veluto morello”).119 A külső megjelenés kompozíciójához a bársonykötések esetében egy bizonyos fajta, aranyozással és festéssel díszített metszéstípus is hozzájárult. A kék, zöld, vörös és rózsaszínű növényi ornamentikát a hosszanti metszésen a kötet keretbe helyezett rövid címe törte meg. 120 A kötéstípus – következésképpen a „második címerfestő” – évtized végi datálásához hozzájárul a biztosan 1489–1490-re datálható bécsi Ptolemaios-corvina (lásd alább), melynek a metszése alapján ítélve ugyanilyen kötése lehetett, valamint a már említett, szintén 1489-re datált párizsi Ambrosius-corvina. Ez utóbbinak szintén lila bársonykötése volt. Francesco da Castello újra(?) Budán: stílusátalakulás és a Vitéz körüli kéziratok Szó volt róla, hogy Francesco da Castello budai műveivel kapcsolatban – a korábbi kutatási eredmények ellenére – mára egyöntetűen az 1480 körüli datálás vált általánossá. Pedig Hoffmann Edith a Ptolemaios-corvinát (Bécs, ÖNB, Cod. 24) stíluskritikai alapon pontosan datálta 1488 és 1490 közé.121 Hermann Julius Hermann még támaszkodott Hoffmann Edith eredményére,122 ám később ez a datálás teljesen feledésbe merült, még Da Castello oeuvre-jének nagy összegzője, Medieval Manuscripts of the Latin Classics: Production and Use. Proceedings of the Seminar in the History of the Book to 1500, Leiden 1993. Ed. Claudine A. Chavanne-Mazel – Margaret M. Smith. Los Altos Hills 1996. 167–207. 116 Pócs D.: Handó György i. m.; Zsupán E.: A Corvina könyvtár „első címerfestője” i. m. 273–274. 117 Bécs, ÖNB, Cod. 140. 118 Pl. Gianozzo Manetti (Bp., OSZK, Cod. Lat. 241.). A kódex provenienciájához lásd Pócs Dániel új találatát: Kiállítási katalógus i. m. Kat. F 11. 119 Lorne Campbell, Jill Dunkerto – Jo Kirby – Lisa Monnas: Two Panels by Ercole de’ Roberti and the Identification of ‘veluto morello’. National Gallery Technical Bulletin 22. (2001) 29–41. Beatrix nővérének, Eleonorának és férjének, Ercole I d’Estének ferrarai udvarában ugyanezt a típusú bársonyt használták körülbelül ugyanekkor. Köszönöm Szabó Ágnesnek, hogy a tanulmányra felhívta a figyelmemet. 120 Lásd 6. jegyz. 121 Hoffmann E.: Régi magyar bibliofilek i. m. 90–91. A kódex új leírását lásd Die Illuminierten Handschriften [...] Böhmen, Mähren, Schlesien, Ungarn i. m. Kat. Cod. 24 (Zsupán Edina). 122 Hermann, H. J.: Handschriften i. m. 121.