Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei

A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1020 amely Bécsújhely elfoglalásáról, az azt követő seregszemléről és a bécsi diadalme­netről szól. A kódexről a budai műhely kontextusában kell beszélnünk, jóllehet a kutatás – kötése kivételével – mindezidáig firenzei eredetűnek tartotta. A kö­zelmúltban azonban sikerült bizonyítani róla, hogy nagyon nagy részben a budai műhely munkája, sőt az sem kizárt, hogy teljes egészében Budán készült. 97 A kódex mintha a Corvina könyvtár „nyitánya” volna. Tükrözi ugyanis azt a tu­datosságot, amellyel Bécsújhely elfoglalása után a magyar király egységes uralkodói díszkönyvtár kialakítása mellett döntött. Címlapján, a kódex díszes tartalommuta­tójában Corvina Bibliotheca ként meg is nevezik a könyvtárat. Az elnevezésnek ez az egyetlen korabeli előfordulása, ám a név említésénél fontosabb maga a megnevezhe­tőség ténye, hiszen ez arra utal, hogy a könyvtárat ekkor már az udvari reprezentáció önálló entitásának tekintették. A tartalommutató – minden bizonnyal Bonfini által fogalmazott – teljes szövege a következő: „Philostratos művei (A trójai háború hősei, Egy nápolyi képtár festményei, Szofisták élete , Levelek ) az isteni Corvin Mátyásnak, a legyőzhetetlen fejedelemnek, Magyarország és Csehország királyának Antonio Bonfini fordításában és a Corvina könyvtárban királyi költségen elhelyezve.” 98 A kódex a Corvina egyik legjelentősebb darabja. A fennmaradt corvinák kö­zül a legnagyobb mértékben kapcsolódik Mátyás uralkodói reprezentációjához. Totális Mátyás-laudáció, s a laudatív elemet tartalmában, szerkezetében és díszí­tésében is hordozza. A címlap-illumináció programja mögött az uralkodó-laudációk korabeli retori­kai szabályai sejthetők, melyek szerint az uralkodó tetteit aszerint kell tárgyalni, hogy azokat háborúban vagy békében hajtotta-e végre. A Philostratos-corvina cím­lapján a hangsúly a háborús tettekre esik: a nagy iniciálé elsöprő módon idézi fel Mátyás győzelmét és a bécsi diadalmenetet. A bal oldali címlapon a király római császárok (császárné) gyűrűjében (Nero, Hadrianus, Germanicus, Faustina) foglal helyet. Olyanokéban, akik nem csupán háborúban jeleskedtek, hanem a Múzsáknak is híres pártfogóik voltak, különös tekintettel a görög kultúra ápolására. Retorikai modellünkben ők a laudáció kellékei, az összehasonlításhoz szükséges exemplumok, példák, az ő soraikba emelkedik a magyar király, velük egyenrangúként. Mátyás múzsai oldalát hangsúlyozza Lorenzo de’Medici híres karneol in­tagliójának (alakos díszű, mintás drágakő) ábrázolása a király antikizáló születésnapjára. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. Bp. 1991. 69–77. Legújabb leírását lásd Kiállí­tási katalógus i. m. Kat. G1 (Rozsondai Marianne, Zsupán Edina). (https://bit.ly/2YoHdEX, letöltés 2019. júl. 22.) 97 Zsupán Edina: A Corvina könyvtár „első címerfestője”. Stílushűség és imitáció. A Philostratus- és Ransanus-corvina provenienciájához. Művészettörténeti Értesítő 66. (2017) 273–302. 98 „Divo Matthie Corvino principi invictissimo Ungariae Boemieque Regi Philostrati Heroica, Ico­nes, Vite Sophistarum et Epistole ab Antonio Bonfine traducte et in Corvinam Bibliothecam regia impensa relate.” (f. 1v )

Next

/
Thumbnails
Contents