Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
ÁTTÉRTEK-E A KAZÁROK A ZSIDÓ VALLÁSRA? 104 A levél azt sejteti, hogy az áttérés a 7. század közepén történt, de a Kazár Királyságot is csak ekkor13 alapították. A levélnél korábbról származó megbízható, független források (Szallám tolmács, valamint Cirill és Metód) alapján viszont a kazár vezetőség akkoriban még nem volt zsidó. A levél beszámol róla, hogy a kazár királyok zsinagógákat és tanházakat építtettek, és zsidó tudósokat gyűjtöttek maguk köré, akiknek javakat adtak, a tudósok pedig magyarázták a Bibliát, a Misnát, a Talmudot és más írásokat. Azonban egyik tudós sincs nevesítve, és a korabeli, a jeruzsálemi vagy babiloniai jesivában íródott, illetve a Kairói Genizában fennmaradt zsidó irodalmi források sem szólnak a kazár területek zsidó tudósairól, sem a tudósok Kazáriába történő vándorlásáról. A levél földrajzi leírásai még ennél is problematikusabbak. Feltételezhető, hogy egy király tisztában van birodalmának földrajzával. A levél viszont úgy írja le a kazár állam határait, hogy azok jóval nagyobb területet fognak körül, mint amekkora ismereteink szerint az valóban volt Hászdái életében.14 Ennél komo lyabb érv Abraham N. Poliak észrevétele,15 miszerint József ugyan jól ismerte birodalma nagyobb részét, de a keleti részekről, az ott lakó népcsoportokról, az ottani kereskedőutakról és a Hvárezmmel (ma: Khiva) ápolt kereskedelmi kapcsolatokról csak feltűnően keveset tudott. Ez azért meglepő, mert a Hvárezmmel folytatott kereskedelem a kazár gazdaság egyik fontos eleme volt. Poliak azt is megfigyelte, hogy a levél földrajzi információi ahhoz hasonlatosak, amiket egy Konstantinápolyból a Krím déli partja felé tartó utazó szerezhetett.16 Elena Galkina két részletes tanulmányában további problémákra mutatott rá a levél földrajzi pontosságát illetően.17 Végezetül: a levél nem említi név szerint a kazár királyság nagyobb városait, amit egy királytól joggal várhatnánk, midőn birodalmát bemutatja. 18 13 A 340 évnyi időszak a levél hosszú változatában szerepel. A rövid verzió nem beszél a dátumról, de Bulan és József között 12 generációról számol be. 14 Novoseltsev szerint a szerző a levélírás idejéhez képest egy-két évszázaddal korábbi határokat írt le, hogy lenyűgözze Hászdái ibn Sáprutot. Lásd Anatoliy Petrovich Novoseltsev: Khazarskoe gosudarstvo i ego rol’ v istorii Vostochnoi Evropy i Kavkaza. Moskva 1990. 100., 154. Idézi Elena Galkina: Danniki Hazarskogo kaganata v pis’me tsarâ Iosifa. Sbornik Russkovo istoricheskovo obshchestvo 10. Special issue: Rossija i Krym (2006) 158. sz. 376–390., különösen Nr. 20. 15 Lásd Abraham N. Poliak: Hitgayrut ha-Kuzarim. Tsiyon 6. (1941) 2. sz. 106–112. és Tsiyon 6. (1941) 3. sz. 160–80. Lásd még Vladimir Minorsky: A New Book on the Khazars. Oriens 11. (1958) 1–2. sz. 122–145., itt: 131–32. 16 Abraham Poliak: Khazariah. Toledot mamlekhet yehudit be-Eiropah. Tel Aviv 1951. 21. 17 Lásd Galkina, E.: Danniki Hazarskogo kaganata i. m. Galkina felvet lehetséges megoldásokat, de egyik sem egyszerű. Lásd még Elena Galkina: Territoria Khazanskogo kaganata IX-pervoj poloviny X v. v pis’mennyh istochnikah. Voprosy istorii 9. (2006) 132–145, különösen: 138. (ami hiányzik a leírásból), 141. (a levél „korlátainak” rövid összefoglalása). Galkina nem számol azzal a lehetőséggel, hogy maga a levél nem eredeti. 18 Dougles M. Dunlop, aki József levelét eredetinek tartja, foglalkozik ezzel a problémával. Megemlíti Poliakot, aki felteszi a kérdést, hogy miért nincs a levélben információ a Kazáriával fontos kereskedelmi
