Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1005 A probléma megoldásához két kódex vezetett el, a Beatrix-psalterium (Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek, Cod. Guelf. 39 Aug. 4o ) és a budapes ti Regiomontanus-corvina (OSZK, Cod. Lat. 412.). A Beatrix-psalterium és a Mátyás-graduale A 20. század végére a Beatrix-psalteriumot a kutatás – mindenekelőtt Tammaro de Marinis és Anthony Hobson kötéstörténeti vizsgálódásának eredményeként, amelyek nem vették figyelembe a korábbi magyarországi és a német kutatás egy részének eredményeit – egyöntetűen és megkérdőjelezhetetlenül itáliai munkának nyilvánította.36 Ennek a nézetnek sajnos Csapodi Csaba is képviselőjévé vált, pedig ez a különleges, igen magas színvonalon kivitelezett díszkódex kétségtelenül a budai műhely munkája:37 kodikológiai, liturgikus, művészettörténeti je gyek, valamint a kódexkészítés folyamatának figyelembevétele teszik egyértelművé a budai eredetet. Kalendáriuma a zágrábi rítust képviseli valamelyes pálos árnyalattal,38 pergamene kissé érdesebb, vastagabb az Itáliában használtaknál, a már említett „hazai” típusba tartozik. A kötetet mind a pergamen jellege, mind a scriptor személye – őt Albinia de la Mare a Firenzében működő Gundisalvus Hispanusszal azonosította – egy csoportba vonja két további corvinával, az El Escorial-beli Platónnal és a müncheni Aristeasszal,39 továbbá a három kódex mé rete is hasonló. A Platón és az Aristeas illuminációja a budai műhelyben készült, s ez a psalteriumról is bizonyítható. A belső díszítés egyértelműen a budai lombard tanultságú miniátorok egyikének munkája – tőle származik a Mátyás-graduale lombard rétege is40 –, címlapjának mestere viszont Francesco Rosselli. 41 A kódex metszése budai típusú, következésképpen kötésének is budai eredetűnek kell lennie. Az egyik legkülönlegesebb corvinakötésről van szó, hiszen valószínűleg egy eredeti perzsa kötést applikáltak rá. Nem kizárt, hogy ez és esetleg néhány hozzá hasonló darab kiindulópontként szolgálhatott a corvina-bőrkötések alapkompozíciójának megalkotásához. 36 A problémakört, valamint az itt következő elemzést részletesen lásd Zsupán Edina: A Beatrix-psalterium geneziséhez. Művészettörténeti Értesítő 59. (2010) 233–260. (https://bit.ly/2JXVqAu, letöltés 2019. júl. 22.) 37 A részletes bizonyítást lásd Uo. 38 Uo. 244–245. Lauf Judit eredménye. 39 Biblioteca de Monasterio de El Escorial, G. III. 3.; München, BSB, Clm 627. 40 A két kódex között a kapcsolatot Mikó Árpád vetette fel, a két miniátorkéz azonosságát pedig Nagy Eszter mondta ki. Vö. Mikó Árpád: Beatrix királyné psalteriumának helye. Kérdések a Bibliotheca Cor vina könyvfestői és könyvkötői körül. Művészettörténeti Értesítő 59. (2010) 261–273.; Eszter Nagy: On the Creation of the Gradual of King Matthias. Acta Historiae Artium 57. (2016) 23–82., 65. skk. 41 Garzelli kérdőjellel hozzáteszi a „Medici Ilias mesterét” is. Vö. Garzelli, A.: Miniatura fiorentina i. m. 303., Nr. 542.
