Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 987 plébániája, hanem egy, a Szűz Mária tiszteletére szentelt királyi kápolna volt. 150 (A királyi kápolnák egy része valódi plébániává válhatott,151 de a nyéki eseté ben ez nem mutatható ki.) Segíthetnek a major felső végének meghatározásában az eddigi kutatás által figyelemre nem méltatott tartozékok és haszonvételek között szereplő agyaggödrök és kőbányák is. Ezen információk felhasználásának persze megvannak a maguk korlátai, hiszen az agyagnyerő helyeket ma már bajosan lehetne beazonosítani, ellenben a kőbányák lehetséges helyeinek meghatározására korlátozottan, de van lehetőségünk. A középkori Magyarországi bányákról nem készült – egyelőre – adattár, de az 1800-as évek legvégén Schafarzik Ferenc összeállította az akkori Magyar Királyság területén üzemelő és már felhagyott bányák listáját. Munkájában a bányákat egyfelől az ott kitermelt kő anyaga szerint rendezte, másfelől pedig az ország megyéi szerint közölte a helyeket, lehetőleg a korabeli helyrajzi számokkal ellátva.152 A minket érdeklő területen, azaz a Hűvösvölgyben két különböző típusú követ bányásztak az akkor ismert bányákból: dolomitot és hárshegyi homokkövet. Az adattárban szereplő bányahelyek közül számunkra háromnak van jelentősége. Az egyik a Hárshegy oldalában,153 a mai Lipótmezőtől északnyugatra a Mária úttal bezárólag fekvő dolomitbánya (mai helyrajzi száma: 11196.).154 További kettő az Ördög-árok északi oldalán feküdt: az egyik a mai Vaskapu-hegy déli nyúlványánál, az Apáthy-szikla aljában futó Apáthy-szikla köznél, ahol szintén dolomitot bányásztak155 (mai helyrajzi száma: 11741/3.), 156 a másik a mai Nyéki-hegy oldalában (mai helyrajzi száma: 11699/1., 11701.),157 ahol amelyeket később bővítettek, valószínűleg azért, „hogy a király és szűkebb kísérete a szentélyben helyet találjon. II. Ulászló királyról tudjuk, hogy naponta háromszor (így, kiemelve) is hallgatott misét.” (Hunyadi Mátyás király buda-nyéki vadaskertje, kastélya és Nyék község temploma [ez utóbbit a gépelt szöveghez utólag kézzel írták] – Budapesti Történeti Múzeum, Régészeti Adattár, H. 14–79. 99.). Garády összesen 42 külön temetkezést tárt fel a templomban és közvetlen környezetében (Uo. 104–105.). 150 Jankovich Miklós térképén királyi alapítású plébániaként szerepel (Jankovich M.: Buda-környék plébániái i. m. 89.). 151 Kiss G.: Királyi egyházak i. m. 31. 152 Vö. Schafarzik Ferenc: A Magyar Korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Bp. 1904. vii. 153 Schafarzik F.: Kőbányák i. m. 225., 1242/4. sz.: „6242.6246/d. hr. sz. telkén”. 154 Az akkori (6246.) helyrajzi szám azonosítására a mai térképen lásd https://bit.ly/2HL8qHs, letöl r tés 2019. máj. 23. 155 Schafarzik F.: Kőbányák i. m. 225., 1242/3. sz.: „a Szép kilátástól DNy-ra eső 6137.6140.6148/3. hr. számú telken”. 156 Az akkori (6140.) helyrajzi szám azonosítására a mai térképen lásd https://bit.ly/2Hy3wyI, letöltés 2019. máj. 23. 157 Az akkori (6144.) helyrajzi szám azonosítására a mai térképen lásd https://bit.ly/2JyTWhf, letöltés 2019. máj. 23.
