Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 988 homokkövet bányásztak. 158 Garády Sándor kérésére a Földtani Intézet által az 1930-as években adott szakvélemény szerint a falazáshoz használt terméskő legnagyobbrészt márgás mészkő, amely egyfelől „felsőeocén korú briozoás mészmárga (a buda-kovácsi hegységből, esetleg Solymár környékéről). Másfelől foramini ferás mészmárga (felső-eocén korú) a budai hegységből, talán a Szépvölgyből”. 159 (Érdemes lenne a nyéki romok kőanyagát ismételten, a legújabb módszerekkel is megvizsgálni.) Mindezek után ideje választ adni arra a kérdésre, hogy hol húzódhatott a major „felső” vége. Természetesen azt ma már nem tudjuk megállapítani, hogy a fentebb felsorolt bányák közül melyik működött korábban is, illetve mely bányákat hagytak fel időközben, de egy valamit biztosan megállapíthatunk: az oklevélben emlegetett bányák nem a völgy aljában, hanem a hegyek oldalában működhettek. A major eddigi (Szépilona) lokalizációjától még a legközelebbi ismert bányahely, az Apáthysziklánál fekvő is (amely nem mellesleg a nyéki királyi kápolna mellett ma délnyugatról északkelet felé futó Szerb Antal utca meghosszabbításába esik) több mint másfél kilométerre van. Ha azt feltételezzük, hogy a mai Kurucles oldalában működtek a mondott bányák, akkor is bőven a major közkeletű határainál északabbra járunk. Összegezve tehát az északi határ kérdésében leírtakat, okleveles forrásaink alapján úgy tűnik, hogy a birtoktest a mai Hűvösvölgyi út mentén egészen a Szűz Mária-egyházig, azaz a (nyéki) királyi kápolnáig, illetve annak földjéig húzódott, és könnyen lehetséges, hogy területe ezen a szakaszon nemcsak a ma Hűvösvölgyinek nevezett út, hanem az Ördög-árok északi oldalára is kiterjedt. (Fontos lenne ezek után tudni, hogy a középkori Nyék merre helyezkedett el. A kérdésre lásd még alább.) A major területe tehát meglehetősen hosszan nyúlt el a budaszentlőrinci kolostorhoz vezető szentpáli (ma: Budakeszi) és a Hidegkútra vezető nyéki (ma: Hűvösvölgyi) út között. A két út torkolatánál (mai Szilágyi Erzsébet fasor vége, Szépilona) induló birtok másik végét egyelőre pontosan nem tudjuk meghúzni, mivel nem ismert a középkori Nyék falu (később inkább szintén major), illetve területének déli határa. Mindezeken túl annyi biztosnak látszik, hogy a major területe magában foglalta a mai Szépilona és Kurucles területét, továbbá talán még Törökvész (Kapy utcától északra fekvő) és a Pasarét (Kelemen László utcától szintén északra fekvő) egy-egy részét is, azaz északon valószínűleg a mai Lipótmezőnek nevezett kerületrész határáig ért. A szóban forgó terület nagysága nagyjából 2,3 km2 lehetett. 160 158 Schafarzik F.: Kőbányák i. m. 226. 1244/2. sz. „A főváros kőbányája a 6144/45. 1. sz. telken, a Hüvös völgyben, a Vadaskert DNy-i oldalán.” 159 Garády S.: Hunyadi Mátyás király buda-nyéki i. m. 45. 160 Az adatokot a https://bit.ly/2JAcbTl (letöltés 2019. máj. 23.) honlap adatai alapján számítottam ki.
