Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 986 Az adatok értelmezéséhez ugyanakkor további forrásokat hívhatunk segítségül. II. Ulászló királynak egy, a pálosok nevében VI. Sándor pápához írt kérvényére az egyházfő 1496. június 4-ei válaszában engedélyezte, hogy Fehéregyház és fíliái a pálosok lelki joghatósága alá tartozzanak. A bulla számunkra legfontosabb része az az információ, amely szerint a fehéregyházi plébánia joghatósága kiterjedt Békásmegyer és Nyék falvakra, valamint az ott lévő kápolnákra, amelyekben bizonyos napokon a fehéregyházi egyház rektora vagy más szokott misézni,143 valamint, hogy ezek a kápolnák korábban kirá lyi kápolnák voltak.144 A továbblépés titka két, nyolc évtizeddel korábbi forrásunkban rejlik: az első Ozorai Pipo sókamaraispán 1407. március 24-ei levele, amelyben meghagyta fehérvári kamarásának, hogy Zsigmond király parancsára Albeni145 János veszprémi püspöknek a Buda várához tartozó fehéregyhá zi, nándori és nyéki „nagy tizedek” fejében, amelyeket a király Gergely királyi kápolnaispán által szedetett be, kárpótlásként adjon át a sójövedelemből egy bizonyos összeget.146 A másik adatunk 1410 augusztusi, e szerint XXIII. János pápa felhatalmazta Branda da Castiglione piacenzai bíborost, hogy búcsút engedélyezzen mindazoknak, akik a budavári és az azon kívül fekvő Szűz Máriakirályi kápolnákat az öt Mária ünnepen, illetve a kápolnák felszentelésének napján felkeresik.147 A fenti, egymást kiegészítő adatokból az következik, hogy Nyéken egy Szűz Mária tiszteletére szentelt „királyi kápolna” állt, ahol – mivel nem volt önálló plébániája148 – a fehéregyházi rektor (illetve 1496 után az óbudai pálosok közül valaki) misézett. Mindez viszont azt jelenti, hogy a nyéki romok mellett 150 méterre északnyugatra (a mai Szerb Antal és Fekete István utcák kereszteződésénél) Garády Sándor által feltárt „jellegzetes magyar falusi” templomként149 azonosított épület a szó szoros értelmében nem Nyék falu 143 „quod dicta ecclesia habebat infra limites parochie sue certos vicos seu villas, videlicet Bekasmeger et Nyck nuncupatas in diocesi Vesprimiensi consistentes et in eis capellas, in quibus rector dicte ecclesie certis diebus per se vel alium missam [...] celebrari consueverat” – Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára IV. Közrebocsátja a római magyar történeti intézet. Bp. 1908. 64. Idézi Jankovich M.: Buda-környék plébániái i. m. 70. 144 „in cuius solo ecclesia et capelle predicte, que etiam olim capelle regie nuncupabantur” – Monumenta Romana IV. i. m. 64., vö. Kiss Gergely: Királyi egyházak a középkori Magyarországon. (Thesau rus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 3.) Pécs 2013. 105. 145 Az azonosítására lásd Arch. 1301–1457. I. 78. 146 „ut [...] Iohanni episcopo Wesprimiensi ratione decimarum suarum infrascriptarum videlicet decime magne de Albaecclesia, Nandor et de Nyek ad castrum Budense per dominum Gregorium comitem capelle sue regie etc., [...] recipi factarum” – DL 42912. (ZsO II. 5397. sz.). 147 „in castro Budensi et extra idem castrum” – ZsO II. 7867. sz., idézi Jankovich M.: Buda-környék plébániái i. m. 70. 148 Vö. a pápai tizedjegyzékkel (Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország i. m. 592.). 149 Garády Sándor: A Hidegkúti-út 48. sz. telken feltárt nyéki templom. II. Archeológiai Értesítő 47. (1934) 165. Garády 1940-ben készült, kéziratban maradt munkájában a következő szerepel: „A templom hajójának méretei elég szerények, inkább kápolnához illők.” Majd következnek a méretei,
