Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 985 út két oldalán elterülő részt, nem nagyon illethettek. Mivel ez az út lehetett egyúttal a major határa északnyugati-északkeleti irányban, ezért az út másik oldala egyrészt Felhévízhez,135 másrészt – az északnyugatra eső rész, mint majd lát ni fogjuk – Nyék birtokhoz tartozhatott. A területet dél-délnyugati irányban a mai Hárshegynek a mai Kuruclesi út délre forduló részéig húzódó nyúlványának (hegy)gerince zárhatta le (ma a hegy aljában futó Kuruclesi út még Kunc ispán majorjának részét képezhette). E határvonalat támasztják alá az 1455-ből, 1462-ből és 1477-ből származó adatok, amelyek szerint az allodium, illetve szántóföldjei a szentpáli út mellett, de a Szent Lőrinc hegye alatt (1446), illetve a Szent Lőrinc-kolostoron innen (1493–1498) fekszenek. Nehezebb kérdés annak megválaszolása, hogy hol húzódott a major területének másik, azaz Buda felől nézve a felső „vége”. A kérdés megválaszolásában legelső (1333) adatunk segíthet, az adásvételi szerződés szerint a Kunclin ispán által megvásárolt területhez bányák tartoztak, valamint egy szőlő fele. Az utóbbi helyét szerencsénkre pontosabban is meghatározták: az eladó által újonnan telepített (fél)szőlő egy patak és egy bizonyos Szűz Mária-egyház mellett feküdt (cum dimidietate vinee prope rivulum et ecclesiam Beatissime Virginis Marie, noviter plantate adiacentes). 136 A szövegben szereplő patak nagy valószínűséggel azonos a mai Ördög-árokkal137 (esetleg egy másik, abba ömlő patakkal), a nagyobb problémát az egyház azonosítása okozza.138 A környéken az egyetlen Szűz Máriáról elnevezett egyházat a hegyeken túl fekvő Fehéregyházán találjuk.139 Nem tudunk róla, hogy a major környezetében Hidegkút, Nándor és Nyék falvak rendelkeztek volna plébániával a középkorban.140 A legközelebbi település, ahonnan ismert a plébániatemplom, az Gercse falu volt,141 igaz, annak a patrociniumára nem maradt fenn középkori adat (az újkorban sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték). 142 135 Vö. az idézett oklevelekkel, illetve birtokfoglalásokkal, valamint Kubinyi A.: Budafelhévíz to pográfiája i. m. 120.; Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország i. m. 681., térkép. 136 MES III. 222. 137 Vö. Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország i. m. 586. 138 Esetlegesen felmerülhet, hogy a szöveget nem a fenti módon, hanem úgy kell értelmeznünk, mintha az egyház szőlője mellett lenne a major új telepítésű szőlője. Ez azonban, mivel a pataknak nem lehet szőlője, nem valószínű. 139 Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulás és a királyi kápolnák intézmé nye. In: Budapest Régiségei. Szerk. Gerevich lászló. Bp. 1959. 64.; Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország i. m. 634. 140 Uo. 592., 640., 659., 660. Nyék esetében Györffy György arról írt, hogy egyházának dézsmáját a veszprémi püspök 1295-ben bérbe adta a budai polgároknak (Uo. 661.), a szövegben azonban egyházakról nincsen szó, csak tizedkésről. 141 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország i. m. 640. 142 Nagy Emese: A középkori Gercse község temploma. In: Budapest Régiségei. Szerk. Gerevich László. Bp. 1958. 543–564.
