Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 972 major évi díjaként azzal, hogy az összeg már magában foglalja a budafelhévízi kereszteseknek járó évi egy aranyforintot is. Mivel azonban mind a budai ház, mind pedig a major házai olyan romos állapotban voltak, hogy már-már az ösz szeomlás fenyegette őket, hat éven keresztül csak a mondott bérleti díj felét kellett megfizetni (a felhévíziek egy forintjával együtt). A hat év elteltével az eredetileg megszabott 32 aranyforint lett a bérleti díj, amelyből 15 és fél aranyforintot az esztergom-szentistváni társaskáptalan,49 10 és kétharmadot a székesegyházi plé bános, 5 és egyharmadot a székesegyház a világítószerekre,50 valamint egy arany forintot az említett budafelhévízi egyház kapott. 51 Az esztergomi társaskáptalan birtoklását mintegy 15 éven át senki sem zavarta, mígnem I. Ulászló király 1440 és 1444 között – talán 1443 első felében52 – Rozgonyi György pozsonyi ispán familiárisának, Bicskei Péter pozsonyi várnagynak (1439–1446)53 adományozta a budai házat és a majort. Minderről azonban csak később, az immáron országbíróságot viselő Rozgonyi Györgynek az eredeti állapot visszaállítását elrendelő 1446. március 26-ei okleveléből értesülünk. 54 Hogy mi történt a ház és a major bérlőjével, arról nincsen tudomásunk: Héthársi János valamikor 1438 után elhunyt, második házasságából két leánya ismert – Orsolya Münich Ferenc, Anna Haiden Henrik felesége lett –,55 de a bérlemén y nyel kapcsolatban nevük nem merül fel. A zavaros idők alatt ismét bejelentkezett a budafelhévízi keresztesek egyháza is, minderről a társaskáptalan kanonokjainak 1455. október 8-ai tiltakozásából értesülünk. Eszerint Miklós nyitrai püspök bizonyos, a „Szent Pál” kolostora felé vezető út mellett fekvő szántóföldjeiket elfoglalta. Már Csánki Dezső feltételezte, hogy e Miklós püspök feltehetően a felhévíziek kormányzója vagy kommendátora lehetett és e tisztségében volt a foglalás kitervelője.56 S valóban, jelenlegi tudásunk szerint Zeleméri Miklós nyitrai püspöksége előtt és alatt (1447–1457) a 49 Mint majd látni fogjuk, Szilágyi Erzsébet 16 aranyforintért bérelte a majort. 50 1466. ápr. 23-án Turóci Bereck esztergomi kanonok és a Szent Kereszt-oltár rektora elismerte, hogy Damján esztergom-szentistváni őrkanonok az elmúlt és az az évi, a major bérleti díjából nekik járó összeget, ez esetben hat aranyforintot átadta (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény – a továbbiakban: DF – 238064.). Az évi összeg azért fele az eredeti járandóságnak, mert ekkor már csak a majort adták bérbe, mégpedig évi 16 aranyforintért (vö. Teleki J.: A Hunyadiak kora i. m. XI. 37., lásd alább részletesen). 51 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 697., a felosztásra lásd az okleveleket: BTOE III. 869., 871. sz. 52 Bicskei Péter és rokonsága ugyanis 1443. jan. 25-én új adományul kapta régi birtokait (DL 50131.); Tóth-Szabó Pál: A cseh huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917. 381., amelyeket még Erzsébet királyné adományozott el 1440-ben (DL 50134.); 1443. jún. 10-én Ulászló király a kezükön lévő birtokokra szabadispánságot adományozott nekik (DL 50135.). 53 Arch. 1301–1457. I. 395. 54 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 698., vö. DF 238058. (Végh A.: Buda helyrajza i. m. II. 252. sz.). 55 Kubinyi A.: Budai német patriciátus i.m . 497. 56 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 699., vö. DF 238060.
