Századok – 2018

2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában

METSZETEK ÉS RÖPLAPOK A VISSZAFOGLALÓ HÁBORÚRÓL 872

vissza Ulmba,19

de magyar kapcsolatai ezután is megmaradtak.

20

A

magyarországi török háború iránti felfokozott érdeklődés is példa lehetett Gockel számára. Veit Marchthaler (1564–1641) kéziratát felhasználva tette közzé bestsellerré vált művét Martin Zeiller a Magyar Királyság városairól, mely 1646-tól 1690-ig hat aktualizált kiadást ért meg.21

Ulmi kiadók, mint a neves Kühn

22

és az innovatív Wagner kiadó a 17. század második felében kiugróan sok földrajzi leírást, útikönyvet jelentettek meg, köztük számos magyar vonatkozású művet is.

Eberhard Gockel épített a városi krónikák konvencióira,

23 de természettu

dományos műveltségével több szempontból modernizálta is azt. Rögzítette az ulmi földrengéseket,24

az üstökösök feltűnését

25

és az időjárási jelenségeket. Szisztematikusan vezette a hosszú, hideg tél, száraz nyár, csapadékos, havazást hozó tavaszi hónapok nyomán a gyümölcs- és gabonatermés mennyiségét és minőségét, valamint a Duna hajózhatóságát is. Gockel a bevezetésnek szánt középkori várostörténettel egyrészt saját kortárs történetírói szerepét legitimálta, másrészt Ulm késő középkori gazdasági, kereskedelmi, kulturális virágzásának kora újkorban is élő hatását kívánta felmutatni. A 17. század utolsó harmadára Ulm azonban már nem rendelkezett annyira szerteágazó itáliai és németalföldi kereskedelmi kapcsolatokkal, mint a 15. században, a bor-, luxuscikk- és fűszerkereskedelme, textilipara sem hozott olyan jelentős hasznot, mint korábban.26

Az

Ulmtól hajózható Duna azonban továbbra is remek lehetőséget biztosított a császárvárossal, Béccsel való kereskedelemben,

27 19 Németh S. K.: Utazások i.

m. 9–31.

20 Uő: Német utazó – magyar bibliával. Irodalomtörténeti Közlemények 118. (2014) 661–669.

21 Martin Zeiller: Newe Beschreibung dess Königreichs Ungarn. Ulm 1646.;

Martin Zeiller:

A

magyar királyság leírása. Szekszárd 1997.; Németh S. Katalin:

Magyarságismeret a 17.

században. Martin Zeiller példája. In: Magyar dolgokról. i. m. 167–184.

22 Elmer Schmitt – Bernhard Appenzeller: Balthasar Kühn: Buchdruckerei und Verlag Kühn. Ulm 1637–

1736. Bibliographie: mit einer Geschichte des Ulmer Buchdrucks von 1571–1781 und einer Darstellung der reichsstädtischen Bücher und Zeitungszensur. Weissenhorn 1992. 23 Franz-Josef Schmaler: Funktion und Formen mittelalterlicher Geschichtsschreibung. Eine Einfüh

rung. Darmstadt 1985. 17–18.; Volker Pfeiffer:

Die Geschichtsschreibung der Reichstadt Ulm von der Reformation bis zum Untergang des Alten Reiches. (Forschungen zur Geschichte der Stadt Ulm 17.) Ulm 1981. 24 G 1 1703/1. f. 479.v Anno 1689 Mittwoch den 11 Xbris Morgens eine halbe vierdtel Stund nach 2 Uhr ist ein Erdbeben so zetren stöss gethan allhie zu Ulm und in Nachbarschafft gespä/öhret worden.

25 G 1 1703/1 f. 434. 1682. decembris 30. Abend um 7 Uhr ist eine feurige Kugel mit ettliche Schweiffe über die Statt Ulm geflogen. f. 427. „Eigentlicher Bericht welcher Gestalten der nachdenckliche dieses zu End-lauffenden 1680sten Jahrs noch in der Lufft stehenden Comet zu Marckt-Wailtingen etliche Abend observiret worden Gedruckt zu Augspurg Jacob Koppmayer.”

26 Eugen Nübling: Ulm’s Kaufhaus im Mittelalter. Ein Beitrag zur deutschen Städte und Wirtschafts

geschichte. Ulm 1900.; Eugen Nübling:

Ulm’s Handel im Mittelalter. Ulm 1900.; Hans Eugen Specker:

Ulm. Stadtgeschichte. Ulm 1977. 168–173. 27 Hans-Henrich Wangerow: Handel und Wandel auf der Donau von Ulm bis Wien in den Jahren 1583 bis 1651. Ulm und Oberschwaben 57. (2011) 115–168.