Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
873 G. ETÉNYI NÓRA sőt a késő középkorban élénk magyarországi kapcsolatok – bár kisebb intenzitással – Buda török kézre kerülését követően is megmaradtak, különösen a marhakereskedelem területén.28 A Duna összekötő kapocsként fontossá vált gazdasági, hadi, politikai és társadalmi színtereken is. Ulmnál szálltak hajóra a török elleni háború idején a sváb segélyhadak, 1712-től pedig innen indulnak az új hazába a német betelepülők. Ulm és patrícius családjainak gazdasági erejét a kora újkorban leginkább az biztosította, hogy a város hatalmas területekkel rendelkezett a környező régióban: 55 falu tartozott hozzá, ennél nagyobb kiterjedésű területet csak Nürnberg birtokolt.29 Ulm a harminc éves háború krízisét viszonylag hamar kiheverte, míg lakossága 1500 körül 17 000 főre volt tehető, 1600-ban és a 17. század végén is mintegy 20–21 000 ember élt a városban.30 A spanyol örökösödési háború azonban már 1702-től nagyon megviselte a birodalmi várost gazdaságilag és népességét tekintve is: 1796-ban már csak 11 468 lakossal rendelkezett.31 Gockel jó érzékkel vette észre, hogy Ulm 17. századi jelentőségéhez szorosan hozzátartozott a török elleni küzdelemben való aktív szerepvállalás, amint ez az 1663–1664-es magyarországi török háború idején megragadható, s melyet 1683– 1699 között szisztematikusan rögzített is a szerző. A kéziratban 1683-tól 1688-ig, az Ulm városát is közvetlenül fenyegető francia támadásig, a török elleni háború eseményei domináltak. Sőt, még a francia hadsereg Rajna menti gyors és pusztító előrenyomulásáról tett 1688–1689-es feljegyzések mellett is mindig szerepeltek a magyarországi háború hírei – bár csökkenő intenzitással – 1699-ig. Gockel értesülései megbízhatóak, és reális képet nyújtottak a visszafoglaló háború eseményeiről, bár a szerző szövegszerűen nem utalt arra, hogy miként szerezte információit. A kézirathoz azonban a török feletti nagy győzelmekről, visszafoglalt várakról metszeteket és röplapokat is mellékelt. A képanyag bizonyítja, hogy milyen gondosan gyűjtötte az érdemi ismereteket a krónika írója. A metszetek konkrét várak, városok látképét jelenítették meg, néhány esetben mozgalmas csataképet is vásárolt Gockel. A képes tudósítások közelebb hozták és láthatóvá tették a hadszíntereket, bár alapvetően nem a hadmérnöki alaprajz, katonai tudósítás, hadinapló, 28 Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Bp. 1988.; Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján. Századok 127. (1993) 469–485.; Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. Századok 129. (1995) 767–789.; Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Bp. 1995. 338– 339.; Benda Judit: Posztókereskedelem és posztósboltok a későközépkori Budán. A textilművesség évezredei a Kárpát-medencében. (Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében 5.) Bp. 2014. 31–32. 29 Pronk, T.: Ulm i. m. 2007.; Oliver Fieg: Das Ulmer Patriziat zwischen Zunftbürgertum und Land adel. In: Adel im Wandel. Oberschwaben von der Frühen Neuzeit bis zur Gegenwart. Bd. 2. Hrsg. Mark Hengerer – Elmar L. Kuhn. Ostfildern 2006. 631–642. 30 Pronk, T.: Ulm i. m. 2017. 31 Kurt Rothe: Das Finanzwesen der Reichsstadt Ulm in 17. Jahrhundert. Ein Beitrag zur Wirtschaftsgeschichte. Ulm 1991.
