Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Ágoston Gábor: Oszmán hadügyi változások a 16–18. században

OSZMÁN HADÜGYI VÁLTOZÁSOK A 16–18. SZÁZADBAN

964

haderőből Szulejmán csak 45 000 főt hívott hadjáratba.7 Még ha feltételezzük is, hogy Szulejmán 1526-ban magával hozta portai zsoldosainak nagy részét, akkor is azt az eredményt kapjuk, hogy az azabok és akindzsik nélkül a szultán mintegy 60 000 fős professzionális sereget mozgósított. Ennek 75%-a timáros tartományi lovasság volt, a maradék 25%-ot pedig a portai zsoldosok alkották.

Az európai hadszíntér jelentőségét jól szemlélteti, hogy 1527-ben a 292 várból 200 a Balkán-félszigeten volt, és itt szolgált a várkatonák 58%-a is. Magyarország meghódítása után ennek a balkáni várkatonaságnak egy része a hódoltságba került. 1545-ben a hódoltság 29 várában 12 975 helyi katona szolgált, akiket a budai tartományi kincstárból kellett (volna) fizetni. Ha beleszámítjuk a központból kirendelt és fizetett, Magyarországon szolgáló portai janicsárokat is (ezek száma 1547-ben 2 282 fő volt), akkor a hódoltsági várak katonaságát mintegy 15–16 000 főre tehetjük. Sajnos az 1552-ben kialakított temesvári beglerbégségről 1591-ig nincsenek megbízható adatok. Ekkor a budai és temesvári tartomány váraiban mintegy 20 000 fő várkatona szolgált.8 Ehhez még hozzá kell adni azt a 10–11 000 katonát, akik az 1580-ban beglerbégséggé alakított boszniai tartomány mintegy száz várában szolgáltak, és akik főként Horvátországot, a Dél-Dunántúlt és az osztrák örökös tartományokat fenyegették.

9 Magyar királyként a Habsburgoknak tehát ezzel a haderővel szemben kellett megvédeniük Magyarországot és a dunai Habsburg Monarchiát. Feladatukat nehezítette, hogy Szulejmánnal szemben sem Habsburg V. Károlynak, sem Ferdinándnak nem volt állandó mezei serege. Veszély esetén mindketten királyságaik és a birodalom rendjeihez fordultak katonákért, zsoldért. Amikor Szulejmán 1529-ben Bécs ellen indult, Ferdinándnak nagy nehezen sikerült csak összeszednie 17 000 gyalogost, 1400 nehézlovast és 1200 könnyű fegyverzetű lovast. Szulejmán 1529-ben mozgósított hadserege ennél négyszer-ötször nagyobb lehetett. Így Bécs sikeres védelme 1529-ben nem is ennek a – törökökéhez képest – szerény Habsburg haderőnek volt köszönhető, hanem Szulejmán hibáinak. A padisah ugyanis nagyon későn, szeptember 27-én kezdte meg az ostromot, amit a hideg, a heves esőzések és a korai havazások, az élelem és takarmány, valamint a szükséges ostromágyúk hiánya miatt alig három hétnyi harc után, október 15-én be is kellett fejeznie. Olyan 7 A mohácsi csata idején mozgósított seregek létszámára lásd Káldy-Nagy Gy.: A

török állam hadseregének kialakulása i. m. 181.; Uő: Szulejmán. Bp. 1970. 74.; Ágoston G.:

Mohács és Szulejmán i.

m. 66–70. A hadjáratra mozgósított szandzsákok listájából látható, hogy az 1526-ban nem rendelték ki a Karamán, Rum, Dijarbekir és Damaszkusz tartományok mintegy 44 szandzsákjából kiállítandó 24 000 lovas katonát, valamint Anadolu beglerbégségből is hiányzott néhány szandzsákbég. 8 Hegyi Klára: A

török hódoltság várai és várkatonái I–III. Bp. 2007. I. 157., 166.

9 Başbakanlık Osmanlı Arşivi, Istambul (a továbbiakban: BOA) Bâb-ı Defterî Başmuhasebe Kalemi Defterleri (a továbbiakban: D.BŞM) Bosna Hazinesi Defterleri (a továbbiakban: BNH.d.) 16768 ek 10/1a (az adat 1613-ra vonatkozik).