Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
A FÉLREÉRTETT „HADÜGYI FORRADALOM” 956 Hasonló, de jóval korlátozottabb „integrátori” szerepet tölt be a Parker-tézisek gondolatmenetének vagy legalább frazeológiájának feltűnése olyan egészen távoli tájak esetében – például a 17–18. században az Orosz Birodalmon túl keletre Belső-Ázsia,72 Irán 73 vagy Délkelet-Ázsia (Sziám, 74 Kambodzsa 75 ), illetve a nyuga ti irányban pedig Marokkó,76 sőt Észak-Amerika 77 –, ahol a vizsgált jelenségeket többnyire csak komoly megszorításokkal lehet megfeleltetni a „hadügyi forradalom” teória eredeti téziseinek. Így esetükben a felhasznált fogalomkészlet egyfajta mutációjának lehetünk szemtanúi. E szerteágazó jelenség képviselői nem is feltétlenül az adott régiók nemzeti tudományosságából kerülnek ki, hanem jellemzőbb, hogy ők maguk is részei az angolszász tudományos közösségnek, amelyben a saját témáikat ilyen módon vélhetően jobban pozícionálhatónak látják. Mindez rávilágít az ilyen típusú tudományos diskurzus egyik alapvető jellegzetességére. Az angol nyelvi közeg „közérthetősége” elfedheti ugyan, de ez a diskurzus jó ideig valójában a régi nemzeti, illetve (a nyugat-európai nemzetállamok gyarmatosító múltja okán) legfeljebb az egykori birodalmi keretben zajlott, amelyekbe infrastrukturális, nyelvi okokból – és a személyes kapcsolatok gyakori hiányának nem becsülhető jelentősége miatt – igen nehéz a Murphey. London–New York 2004. Vö. Günhan Börekci: A Contribution to the Military Revolution Debate. The Jannissaries Use of Volley fire during the Long Ottoman – Habsburg War of 1593–1616 and the Problem of Origins. Acta Orientalia 59. (2006) 407–438.; Vitalij Viktorovics Penszkoj: Voenna ja revoljucija v Evrope i vooryzsjonnie szili Roszii vtoroj polovini XV-XVIII vv. ot druzsini k reguljarnoj armii. Moszkva 2004. 72 Spencer Haines: The ‚Military Revolution’ Arrives on the Central Eurasian Steppe. The Unique Case of the Zunghar (1676–1745). Mongolica: An International Journal of Mongol Studies 51. (2017) 170–185. 73 Rudi Matthee: Unwalled Cities and Restless Nomads: Firearms and Artillery in Safavid Iran. In: Safavid Persia. The History and Politics of an Islamic Society. Ed. Charles Melville. London–New York 1996. 389–416.; Michael Axworthy: The Army of Nader Shah. Iranian Studies 40. (2007) 635–646. 74 Sven Trakulhun: Suspicious friends. Siamese warfare, Portugal, and the ‘military revolution’ in South east Asia (1540–1700). In: Unravelling The Myths of Southeast Asian Historiography. Essays in honour of Barend Jan Terwiel. Hrsg. Volker Grabowsky. Bangkok 2011. 190–209. 75 Grégory Mikaelian: Une ‚révolution militaire’ au pays khmer? Note sur l’artillerie post-angkorienne (XVI–XIXe siècles). Udaya: Journal of Khmer Studies 10. (2009) 57–134. 76 Weston F. Cook Jr. : Warfare and Firearms in Fifteenth Century Morocco. 1400–1492. War and So ciety 11. (1993) 25–40.; Weston F. Cook Jr . : The hundred years war for Morocco: Gunpowder and the military revolution in the early modern Muslim world. Boulder 1993. 77 „Az európai hadügyi forradalom vitájában háttérbe szorulnak az észak-amerikai változások. Nem állítom, hogy ez egy közvetlenül összehasonlítható tapasztalat. Például, tudjuk, hogy az indián nemzetek nem váltak transzatlanti hatalmakká a katonai gyakorlat és a haditengerészeti technológia változásai következtében. [...] De a tágabb elméleti kérdés továbbra is fennáll: milyen új politikai, kulturális és társadalmi vonatkozásai voltak az új haditechnikák és technológiák – a lőfegyverek és erődök – megjelenésének?” Wayne E. Lee: The Native American Military Revolution: Firearms, Forts, and Polities. In: Empires and Indigenes. Intercultural Alliance, Imperial Expansion, and Warfare in the Early Modern World. Ed. Wayne E. Lee. New York–London 2011. 49–79., idézet helye: 51. (Saját fordítás – B. Sz. J.)
