Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
B. SZABÓ JÁNOS 951 (az Oszmánok, a Szafavidák és a Mogulok) 47, mint ahogy az sem, hogy a lőpor „őshazájában”, Kínában – majd pedig Koreában – pontosan miféle szerepet is kapott volna már a Ming-korban az európai hatás a különféle lőfegyverek igen széles körű és kifinomult használatában.48 Időközben magának Parkernek is be kellett látnia, hogy – az általa a „hadügyi forradalom” szinte ikonikus elemének tartott metódust – a sortűz és ellenmenet kombinációját sem lehet pusztán európai exportnak tekinteni mindenütt Ázsiában, így például a 16. század közepi Japán esetében sem.49 Sőt, ő maga is eljutott a Black által alkalmazott modell hez: az egyes általa kevésbé ismert területeken már helyi specialistákkal együtt írtak cikkeket, amiben (például Ázsia esetében) már igencsak máshová tette a hangsúlyokat, mint a könyve első kiadásában. A közös munka gyümölcsözőnek bizonyult: „Parker és Sanjay Subrahmanyam egy közös esszében elhárította az elmélet teleológiai pályáját és globalizálta a diskurzust, figyelembe véve azon különböző módozatokat, ahogyan a korai modern korszakban számos ázsiai társadalom a lőfegyvereket fogadta.” 50 A húsz évnyi vita után kirajzolódó „eredményt” jól tükrözik azok a finoman szkeptikus gondolatok, amelyeket a readingi egyetem oktatója, Frank W. Tallet és szerzőtársa Davis J. B. Trim fogalmazott meg 2007-ben az elmélet karrierjéről: „Az európai hadviselést ebben az időszakban általában egy késő középkori vagy egy korai modern szemszögből közelítették meg, ami komoly zavart okozott [...] bár a hadügyi forradalmi tézisét nem övezi általános egyetértés a hadtörténészek között, széles körben elfogadták a szociológusok, például Charles Tilly és Michael Mann; [...] és a gazdaságtörténészek, mint például John Brewer és Jan Glete, akik mindannyian olyan jelentős katonai változásokat látnak – ha nem is forradalmiakat –, amelyek integrálódnak az államfejlődésbe és a szélesebb körű politikai fejlődésbe.” 51 47 Marshall Hodgson: The Venture of Islam: Conscience and History in a World Civilization III. The Gunpowder Empires and Modern Times. Chicago 1974. 48 Andrade, T.: The Gunpowder Age i. m. 55–72., 135–187. Vö. Tonio Andrade – Hyeok Hweon Kang – Kirsten Cooper: A Korean Military Revolution? Parallel Military Innovations in East Asia and Europe. Journal of World History 25. (2014) 47–80. 49 Geoffrey Parker: The Limits to Revolutions in Military Affairs. Maurice of Nassau, the Battle of Nieuwpoort (1600), and the Legacy. Journal of Military History 71. (2007) 331–372. 50 Rolf Loeber – Geoffrey Parker: The Military Revolution in seventeenth-century. Ireland. In: Ireland from Independence to Occupation, 1641–1660. Ed. Jane H. Ohlmeyer. Cambridge 1995. 66–88.; Geoffrey Parker – Sanjay Subrahmanyam: Arms and the Asian. Revisiting European Firearms and their Place in Early Modern Asia. Revista de Cultura (Macau) 26. (2008) 32., a reflexiót lásd Richard M. Eaton – Philip B. Wagoner: Warfare on the Deccan i. m. 42. (Saját fordítás – B. Sz. J.) 51 European Warfare, 1350–1750. Ed. Frank Tallett – D. J. B. Trim. Cambridge 2010. 1., 7. (Saját fordítás – B. Sz. J.)
