Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
B. SZABÓ JÁNOS 947 vizsgálva, másrészt csaták és ütközetek során tesztelve azok szavatosságát, az eredmény nála is hasonló volt, mint Parkernél, Parrott-nál vagy Lynn-nél. Nem látta sem a Roberts által vélelmezett helyszíneket, sem az időpontot érdemesnek kiemelni és kitüntetett szerephez juttatni, s az sem tűnt fel neki, hogy a pisztoly lyal (is) felszerelt lovasság zsákutcába juttatta volna a lovassági taktikát, ami így jelentőségét vesztette volna a csatamezőkön, amíg Gusztáv Adolf vissza nem adta volna neki azt. 29 A torontói egyetemről Bert S. Hall viszont mind a könyvről – Kelly DeVriesvel30 közösen – írt recenziójában, mind 1997-ben megjelent saját könyvében még radikálisabban elutasította Parker megközelítését.31 Technikatörténész létére – vagy épp ezért – úgy látta, hogy „akárcsak a gazdaságtörténészek egész nemzedéke, Parker a technikát egyfajta ’fekete dobozként’ használja olyan elsődleges explananként, amelynek a természete önmagában megmagyarázhatatlan”. 32 Ezért elvetette a hadtörténeti változások esetében a Parker téziseit átható leegyszerűsítő technikai determinizmust (ami miatt például drasztikusan elhanyagolta egy egyszerű, de fontos fegyver, a pika szerepét), amely így visszalépésnek tűnt a szemében még a teória ősforrása, Hans Delbrück munkásságához képest is.33 Ő ehe lyett inkább egyfajta evolúciós szemlélettel vizsgálta a késő középkori és kora újkori európai változásokat, és azt hangsúlyozta, hogy számos olyan kihívásra – mint például a természetben előforduló salétrom hiánya Európában, a sima csövű lőfegyverek esetében a ballisztika korlátai, minőségi, hatékony, megbízható és erőteljes puskapor gyártásának nehézségei – csak fokozatosan találták meg a jó választ, így a forradalom terminus aligha tűnik a legmegfelelőbb címkének. 34 Az itáliai reneszánsz hadtörténet elismert specialistája, a Warwick University professzora, Michael Mallett is ugyanígy jelezte könyvismertetésében, hogy a lőfegyvereket és azok hatását abszolutizáló, technikai determinizmuson alapuló 29 David Eltis: The Military Revolution in Sixteenth-century Europe. London 1995. 6–42. 30 A középkori európai had- és technikatörténet kutatója a marylandi Loyola Universityn, s Hallhoz hasonlóan a Parker-tézisek technikai determinizmusának kemény bírálója. 31 „Eddig az egyetlen lényegi bírálatot Bert S. Hall és Kelly R. DeVries fogalmazta meg egy hétoldalas ismertetésben – írta Parker 1995-ben – az ismertetés terjedelme azonban félrevezető, mivel bírálatuk 90 százaléka az általam közölt időpontokat, tényeket és a lábjegyzeteket támadja.” (Parker, G . : A hadügyi fordalom védelmében i. m. 63.) Az az elvi kérdés viszont nem merült fel ezek után, hogy vajon juthat-e a kutató helyes eredményre tendenciózusan összeválogatott adatokra épített téves következtetések felhasználásával? 32 Technology and Culture 31. (1990) 3. sz. 500–507., itt: 501–502. A recenzió emellett még számos olyan témához fűzött fontos megállapításokat, amelyek később kulcsszerephez jutottak Parker téziseinek kritikájában. 33 Delbrück az 1470-es évekkel, az új típusú szálfegyverekkel felszerelt gyalogság győzelmeivel kezdi nagy hadtörténeti összefoglalójában a modernitásról szóló részét. Lásd Delbrück, H.: Geschichte der Kriegskunst i. m. 34 Bert S. Hall: Weapons and Warfare in Renaissance Europe . Baltimore 1997.
