Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
A FÉLREÉRTETT „HADÜGYI FORRADALOM” 946 történelemfilozófia hatásának zenitje a nyugati tudományosságban, így egyszerűen divatos volt a rendkívüli nagyságrendűnek ítélt változásokat forradalomnak nevezni. Így jöhetett létre a régészetben például a neolitikus forradalom 26, a történettudományban pedig a „kengyel forradalma” a kora középkorban, amit a lovagság és a feudalizmus születésével kapcsoltak össze, vagy a 18–19. századi ipari forradalom fogalma. 27 Egyes tudósok azzal érveltek, hogy a hadviselésben nem a technológiai, hanem demográfiai, gazdasági, illetve politikai tényezőket kell keresnünk a változások mögött, s felvetődött az is, hogy egy adott új haditechnika vagy technológia megjelenése feltétlenül különleges választ igényelt-e. Az University of Durham tanára, Jeremy Black – tulajdonképpen Parrott nézeteit továbbgondolva – már 1991-től azt hangsúlyozta, hogy itt nem is egy – hanem legalább két-három – for radalomról beszélhetünk. Az igazán fontos globális változások, mint a tűzfegyverek rohamos elterjedése és a hatékony ostromtüzérség megjelenése, vagy később az állandó hadseregek létrejötte, vagy a szurony révén a védelem és tűzerő egyesítése a gyalogságnál, és a lovasság szerepének tényleges visszaszorulása ugyanis tulajdonképpen a Roberts által megjelölt időszakon (1560–1660) kívül, még az előtt vagy épp az után következtek be a hadviselésben. S ezek mögé lehet sorolni még egy harmadik, 1789-cel kezdődő forradalmat is a francia forradalmi háborúk időszakában, ám ezek közül igazán csak a korai időszakot illesztette be Parker a saját elméletébe. 28 Mivel Parker alapvetően a saját szűkebb szakterületén, a Németalföldön tapasztalt jelenségeket extrapolálta európai méretekben, volt egy viszonylag széles – ámde Magyarországon szinte ismeretlen – kör, amely az elmélet forrásvidékének olyan kutatóiból állt össze, akik más térségekkel foglakoztak, és ottani tapasztalataik alapján radikálisan elvetették Roberts és Parker téziseinek már a kiindulópontjait is. David Eltis 1995-ben megjelent, a 16. századról szóló könyvének bő negyede inkább Roberts 40 évvel korábbi téziseit – azaz Parker elméletének eredeti magját – vette tüzetes kritika alá. Egyrészt a kiképzési gyakorlatot 26 A neolit forradalom kifejezést V. Gordon Childe alkotta meg az 1920-as években. A „forradalom” kifejezés széleskörű elterjedésének egyik érdekes példája Thomas T. Allsennél fordul elő, aki egyfajta ázsiai perspektívából így ír Kelet-Európáról: „azok az államok és kultúrák, amelyekben hosszú története volt a nomádokkal való kölcsönhatásnak, és akik egy régebbi »lovas-forradalom« fenyegetése és varázsa alatt éltek, inkább [...] tétováztak csatlakozni a »lőpor-forradalomhoz«”. (Saját fordítás – B. Sz. J.) Thomas T. Allsen: The Circulation of Military Technology in the Mongolian Empire. In: Warfare in Inner Asian History, 500–1800. Ed. Nicola Di Cosmo. Leiden 2002. 286. 27 Lynn Townsend White Jr. : Medieval Technology and Social Change. Oxford 1962.; Ákos Paulinyi: Revolution and technology. In: Revolution in History. Eds. Roy Porter – Mikulas Teich. Cambridge 1986. 261–289. 28 Jeremy Black: Hadügyi forradalom? Az 1660 és 1792 közötti időszak tanúsága. In: A korai stratégiai i. m. 133–175.
