Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
B. SZABÓ JÁNOS 945 fegyelem és kiképzés fölénye, a „nyugati katonai hagyomány” folyamatossága, az államok közötti versengés és az innováció. 22 Ebben az euforikus hangulatban – amikor sokak számára úgy tűnt, hogy a történelem épp „véget ért”23 – a könyv hatalmas sikert aratott. A műből a szerző saját bevallása szerint 2016-ig 30 000 példányt adtak el, s az angol mellett 1990-ben megjelent német, spanyol, olasz, 1992-ben francia, 1995-ben japán, 1996-ban kínai, 2007-ben török, 2012-ben pedig koreai nyelven is. 24 A hadtörténészeknek mindez világszerte páratlan lehetőséget kínált arra, hogy – dacára annak, hogy az akadémiai történettudományon belül régóta alulértékelt és háttérbe szorított volt a saját diszciplínájuk – végre a maguk terepén csatlakozhassanak egy globális történeti diskurzushoz, és a kora újkor brit kutatói valószínűleg mind meg is tették ezt. Csakhogy amíg a történeti szociológiával, közgazdaságtannal vagy államtörténettel foglalkozó szerzők rendre örömmel fogadták be saját műveikbe a „segédelméletként” könnyen felhasználható „hadügyi forradalom” teóriát, a hadtörténészek zöme mégis inkább fanyalgott és tovább kritizálta Parkert. Senki sem lehet próféta a saját hazájában? – Angol humor és vitakultúra A „Nagy Elméletnek” ugyanis kezdettől komoly hátulütői mutatkoztak. Parker ugyan „forradalomnak” nevezte a könyve tárgyát, ezért igencsak ellentmondásosnak tűnt, hogy közben mégis három évszázadra növelte a vizsgált időszakot, ami sokkal inkább illett volna valamiféle braudeli longue durée megközelítéshez. Magának a „forradalom” kifejezésnek a használata is komoly kritikákat kapott: bizonyos változások dinamikájának leírására nyilvánvalóan születtek ennél alkalmasabb megoldások is – az evolúciós megközelítéstől a Clifford J. Rogers által javasolt punctuated equlibrium ig –, amelyek azonban már közel sem épültek be ilyen mélyen a köztudatba. Ez esetben azonban aligha volt a kifejezés mögött ilyen mértékű át- és meggondoltság:25 a teória forrásvidékére, a 20. század derekára esett a marxista 22 Geoffrey Parker: The Cambridge Illustrated History of Warfare. The Triumph of the West. Cambridge 1995. 23 Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember. Ford. Somogyi Pál László – M. Nagy Miklós. Bp. 1994. 24 https://history.osu.edu/sites/history.osu.edu/files/ParkerG-cv16.pdf (letöltés 2018. jún. 5.) 25 Vö. Geoffrey Parker: A hadügyi forradalom védelmében. In: A korai stratégiai gondolkodás. Szerk. Veszprémy László. Bp. 2005. 64–66.
