Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
B. SZABÓ JÁNOS 941 társadalomtörténeti irányultságú War and Society megközelítés képviselői aknáz ták ki. 10 Paradox módon Magyarországon még ma sem feltétlenül szükséges Roberts művéhez nyúlni, ha meg akarjuk tudni a svéd királyról, hogy ő találta fel a „sorozott” néphadsereget, hogy ő alkotta meg a rugalmasan kezelhető svéd dandárt, hadseregében bevezette a könnyű muskétát és a könnyű tábori „ezredágyúk” használatát, dinamikus, új harcmódra képezte ki lovasságát stb. – hiszen a szorosan vett hazai hadtörténeti szakirodalom sok tekintetben még mindig a 19– 20. századi német gyökerekből táplálkozik. Igaz, a magyar kutatók és diákok addig nem is nagyon találkoztak, találkozhattak a téma angol irodalmával, mígnem a rendszerváltás szabadabb légkörében, 1989–1990 táján Ágoson Gábor, az ELTE tanárának írásai és órái révén meg nem ismertette kollégáival és diákjaival Geoffrey Parker The Military Revolution. Military Innovation and the Rise of the West, 1500– 1800 című, 1988-ban megjelent könyvét és az annak nyomán fellángoló vitákat. Ágoston szerepe azt az – akkor alighanem elég közkeletű – illúziót erősítette, hogy nemcsak a politikai térben, hanem a tudomány világában is leomlottak a falak, s a világ végre – ismét – globális szellemi térré változott, amiben nemcsak mód nyílik a nyugati térfélen addig zajló folyamatok megismerésére, de a kölcsönösség jegyében – különösebb kultúrpolitikai kontroll nélkül – be is lehet majd kapcsolódni azok alakításába. 11 Közben pedig fel sem tűnt, hogy ez a globális szellemi tér korántsem annyira egységes, mint hinni szeretnénk, és hogy tulajdonképpen már le is „csúsztunk” a hadügyi forradalom-vita első szakaszáról. A brit tudósok első csörtéi Már Roberts eredeti téziseinek vitatására is alapvetően kétféle megközelítési mód kínálkozott. Az egyik utat – nevezzük kiterjesztő-megközelítésnek – Roberts nézeteinek első érdemi kritikusa, a skóciai Saint Andrews egyetem tanára, Geoffrey Parker képviselte, aki a 16. századi spanyol hadtörténetre specializálódó kutatóként 1976-ban már élesen látta, hogy Roberts holland és svéd centrikus, a 19. századi vállaltan elfogult porosz protestáns történeti hagyományokban gyökerező 10 Ágoston Gábor: Európa és az oszmán hódítás. Bp. 2014. 146.; Geoffrey Parker: The Military Revolu tion. Military Innovation and the Rise of the West, 1500–1800. Cambridge 1988. 2.; Peter H. Wilson: British and American perspectives on early modern warfare. Militär und Gesellschaft in der Frühen Neuzeit. Bulletin 5. (2001) 108–109., az első fecske George N. Clark: War and Society in the Seven teenth Century. Cambridge 1958. 11 Ágoston Gábor még 2006-ban is úgy vélte, hogy a hadügyi forradalom témáját érintő magyar munkák „valódi értéke [...] abban van, hogy saját kutatások alapján tudnak érdemben bekapcsolódni egy fontos nemzetközi vitába.” Ágoston G . : Európa i. m. 149.
