Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
A FÉLREÉRTETT „HADÜGYI FORRADALOM” 940 Technology gazdaságtörténésze, Philip T. Hoffman pedig ismét ennek felhasználásával értelmezte a „Nyugat” világhódító sikerét,6 sőt a 2010-es években a City University of New York két oktatója még mindig egy vaskos kötetet szentelt az egész teória revíziójának és átértelmezésének. 7 Ugyan Parker első írását e témában valójában csak 1976-ban közölte, az elmélet alapítójának megtett „ős”, a Queen’s University Belfast (Észak-Írország) svéd specialistája, Michael Roberts valóban 1956-ban publikálta első ízben The Military Revolution, 1560–1660 című tanulmányát. 8 Ebben tágabb összefüggések be ágyazta ennek a száz évnek a hadügyi fejleményeit: a lőfegyverek széles körű európai elterjedése után a 16. században végbemenő holland és svéd „taktikai forradalom” aknázta ki ezek lehetőségeit a harctereken, így sikerült végképp háttérbe szorítani az addig domináns „feudális” lovasságot. Ezzel egyidőben megsokszorozódott az európai hadseregek létszáma, bonyolultabbá váltak a hadműveletek, a háborúk időtartama pedig elhúzódott, így megnőttek a társadalomra nehezedő háborús terhek. Végső soron mindez döntő szerepet játszott a kor abszolutista államberendezkedéseinek kiépülésében. Ez a később igen gyakran hivatkozott munka a maga korában korántsem keltett élénk visszhangot. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a második világháború utáni időszakban nagyon más irányba haladt a mainstream történettudomány: a 19–20. századi német hadtörténeti iskola nagyon is „katonás” eredményeit9 az eredendően más irányultságú angolszász irodalom számára is hozzáférhetővé tevő írás eléggé purista hadtörténeti szellemisége igencsak elütött mind a korszak kutatását uraló The Crisis of the Seventeenth Century vita megközelítési módjaitól, a téma társadalomtörténeti vonatkozásait pedig a vele szinte egyidőben és helyen születő, ám nemsokkal később oly divatossá váló New Military History komple xebb, de alapvetően szintén a marxizmus hatásait mutató, erősen gazdaság- és 6 James O’Neill: The Nine Years War, 1593–1603. Mountjoy and the Military Revolution. Dublin 2017.; Richard M. Eaton – Philip B. Wagoner: Warfare on the Deccan Plateau, 1450–1600. A Military Revolution in Early Modern India? Journal of World History 25. (2014) 5–50.; Andrew de la Garza: The Mughal Empire at War: Babur, Akbar and the Indian Military Revolution, 1500–1605. (Asian States and Empires) Abingdon–New York 2016.; Phillip T. Hoffman: Why did Europe Conquer the World? Princeton 2015., előzménye Philip T. Hoffman: Prices, the Military Revolution, and Western Europe’s Comparative Advantage in Violence. The Economic History Review 64. (2011) 39–59. 7 A közelmúlt irodalmának széles körű áttekintésével lásd Frank Jacob – Gilmar Visoni-Alonzo: The Military Revolution in Early Modern Europe: A Revision. New York 2016. 8 Michael Roberts: The Military Revolution, 1560–1660. An Inaugural Lecture Delivered Before the Queen’s University of Belfast. Belfast 1956. Új kiadása: The Military Revolution Debate. Readings on the Military Transformation of Early Modern Europe. Ed. Clifford J. Rogers. Boulder 1995. 13–35. 9 „A korszak általános bemutatásához Hans Delbrück: Geschichte der Kriegskunst im Rahmen der politischen Geschichte IV. Berlin 1920., a legjobb munka, bár ez a kötet kisebb, mint elődje Paul Schmitthenner: Krieg und Kriegsführung im Wandel der Weltgeschichte. Potsdam 1930.” ( Roberts, M . : The Military Revolution i. m. 13. 1. jegyz. Saját fordítás – B. Sz. J.)
