Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István: Bevezető
937 BEVEZETŐ A Századok szerkesztőségének kezdeményezésére az MTA Történettudományi Intézete 2018. június 19-én Hadügyi forradalom – fiskális állam – fiskális-katonai állam Európában a 16–18. században címmel konferenciát rendezett Budapesten. A cél az volt, hogy a folyóirat tematikus blokkjába felkért szerzők a tanulmányuk alapjait szolgáló téziseket egymás között megvitathassák, és az eredményeket hasznosítani tudják kézirataik véglegesítése kapcsán. A Századok és a Történettudományi Intézet együttműködésének eredményeként elkészült munkákkal ismerkedhet meg az olvasóközönség e számunk hasábjain. A tanulmányok több tematikát és területet igyekeznek felölelni. A hadügyi forradalom 1970-es években világszerte elterjedt elmélete – ha némi késéssel is, de – ma már beépült a hazai (nem csak had)történetírásba, azonban fontosnak tartottuk e tézis kapcsán a nemzetközi szakirodalomban felbukkanó újabb nézetekkel megismertetni az olvasót. Annál is inkább, mivel a nemzetközi gazdaságtörténeti kutatások egyik meghatározó területe, a fiskális állam kialakulása és fejlődése mindeddig nem kapott jelentősebb figyelmet a magyar történetírásban. Az utóbbi két évtizedben pedig a két elméleti megközelítés egyfajta vegyületeként megjelent, és főként az angolszász historikusok világában igen népszerű értelmezési keretként használt „fiscal-military state” tézist – egy-két hazai publikációtól eltekintve – a magyar történetírásban lényegében „terra incognita”-ként tartották számon. Az elmélet terminusának sem alakult ki elfogadott hazai fordítása, mi az alábbiakban egységesen a fiskális-katonai állam kifejezést fogjuk használni azt remélve, hogy a hazai történetírásban is így fog meghonosodni. A tematikus blokk szervezésénél fontos szempont volt, hogy az európai kitekintésből kiindulva Magyarország története szempontjából meghatározó területeket is figyelembe vegyünk. Mivel mind a had ügyi forradalom, mind a fiskális, illetve a fiskális-katonai állam elmélete szempontjából a 16–18. század közötti időszak európai történései a meghatározók, ezért írásaink is erre az időszakra koncentrálnak. A korszak nagyhatalmai közül Spanyolország (helyesebben a több földrészre kiterjedő Katolikus Monarchia), valamint egyik legnagyobb ellenfele, a Közép-Európát és a Mediterraneumot egyaránt fenyegető, dinamikusan hódító Oszmán Birodalom, továbbá a korszak utolsó évszázadában felemelkedő kelet-európai nagyhatalom, Oroszország hadi potenciálja és (az Oszmán Birodalmat leszámítva) fiskális államfejlődése kerül bemutatásra. HADÜGYI FORRADALOM FISKÁLIS ÁLLAM FISKÁLISKATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 1618. SZÁZADBAN
