Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István: Bevezető
BEVEZETŐ 938 A fiskális, illetve fiskális-katonai állam kérdésköre a magyar történetírás szempontjából a dunai Habsburg Monarchia keretében értelmezhető. Ezért kísérletet teszünk a 16–17. századi Habsburg Monarchia hadügyi és fiskális fejlődésének vázlatán keresztül értelmezési lehetőségeket kínálni, illetve bemutatni a már valóban európai nagyhatalommá váló, azonban nemzetközi viszonylatban (azaz világméretekben gondolkodva) lemaradó 18. századi Monarchia pénzügyi és fiskális fejlődését is bemutatni. A nagyobb lélegzetű áttekintések mellett két esettanulmány közlésére is sor kerül: a 17. század közepi hadsereg-finanszírozás, illetve a 18. századi adóigazgatás egy-egy vetülete jól mutatja be, hogy a „nagy számok” mögött a valóságban sokszor egészen más húzódott meg, és a gyakorlatban meny nyire másként működtek a dolgok, mint azt az államok teoretikusai és esetenként a ma történésze is elképzelte/elképzeli. Egyúttal arra is rá kívánjuk irányítani a figyelmet, hogy európai szintű, globális narratívákhoz illeszkedve miért is fontos például a végvárak mindennapjainak vagy a megyei adózásnak, adóigazgatásnak a történetét kutatni. Természetesen a nyújtott kép nem lehet teljes, joggal merülhet fel az olvasóban, hogy a korszak más „fiskális-katonai hatalmainak” a bemutatása elmarad: így például az elmélet szempontjából meghatározó Anglia, vagy a korszakban valódi nagyhatalommá váló Franciaország, a kontinentális politikában és háborúkban a 16–17. században meghatározó szerepet játszó, fiskális-katonai mintaállamoknak tekintett Hollandia és Svédország, a feltörekvő Poroszország vizsgálatára nem kerül sor. Ugyanígy a Habsburg Monarchia tekintetében is számos kutatási terület kínálkozik alaposabb feldolgozásra a hadügyi forradalom vagy a fiskális átalakulások tekintetében, a magyarországi várháborúk és hadjáratok, a 18. századi birodalmi háborúk fenti szempontok szerinti vizsgálatától a konkrét pénzügyi és adózási adatok részletesebb feltárásán túl a bürokrácia fejlődésén, a gazdasági teóriákon át a rendek és a rezsim, az uralkodó közötti együttműködés szerepéig van még bőven feltárandó terület. A Századok szerkesztősége e tematikus blokkjával szeretné ezekre a kutatási területekre ráirányítani a figyelmet, valamint ösztönözni a hazai történésztársadalmat újabb kérdések felvetésére és megválaszolására, tanulmányok írására, amelyek megjelentetésére folyóiratunk szívesen nyújt lehetőséget. Kenyeres István
