Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1869-es erdélyi római katolikus papi gyűlés
TAMÁSI ZSOLT 905 hasonló javaslat már 1848-ban, az egyházmegyei zsinaton is elhangzott. Akkor az egyházi lap kiadása mellett javasolták, hogy megrendelése a helyi egyházak pénztári költségére történjen, s kölcsönözhető legyen a hívek számára is. A kölcsönzéshez kapcsolódik a kerületi könyvtárak létesítésének 109 óhaja is. 1848-ban a pécsi püspöknek küldött egyházmegyei zsinati kivonatban olvasható a javaslat, hogy a végrendelet nélkül meghalt papok könyveit egy felállítandó kerületi könyv tárnak kell átadni.110 Ebből kiderül, hogy ilyen kerületi könyvtárak még nem voltak, de a létrehozás igénye már jelentkezett, amikor a papok körében előmozdítandó tudo mányosság kérdése kapcsán kérték ezt. A kivitelezés akadozása miatt kellett 1869-ben a papi gyűlés külön rendelkezzen ezek felállításáról. A részletekbe menő rendelkezés pontosította 1869-ben, hogy a kerületi könyvtár az esperesi központban kerüljön felállításra; a könyvtárosi teendőket pedig maga az esperes vagy megbízott káplánja lássa el; a kerületi papságon kívül a könyvtár tagjai legyenek a tanítók is; ők a könyvtár fenntartásához anyagilag is hozzájárulnak; kerületi gyűléseken döntsenek a beszerzendő könyvekről; a könyvek 15, legfeljebb 30 napra kölcsönözhetőek ki. Hasonló a helyzet a kegyes társulatok kal is, amelyek elvi pártolása mellett 1848-ban inkább a fenntartások111 fogalmazódtak meg. 1869-ben egyértelműen ezek támogatása mellett foglaltak állást,112 külön kiemelve „a Sz[ent] István és Sz[ent] László királyokról nevezett hazai kegyes társulatokat,113 a különféle missio-egy leteket, az imaapostolság társulatát, az iparos városokban a legényegyleteket, s a nagyon elterjedt káromkodási szenvedély és iszákosság meggátlására a káromkodás elleni és józansági egyesületeket”. Az 1869-es papi gyűlés jegyzőkönyvében elég gyakran találkozunk azzal a megfogalmazással, hogy a jelenlevők határozatokat fogalmaztak meg. Ez félreérthető, hiszen Fogarasy Mihály megyéspüspök a gyűlésen elhangzottakat kizárólag csak 109 1822-ben a Statuta ugyanis csak a plébániai levéltárakról szólt. Statuta 155. Pars II. Sectio X. § 5. 110 GyÉFKL EZs 1848. d. I. 1/e. iktatószám nélkül. Választmányi munkálat azon zsinati tárgyakról, mellyekről készítendő megyezsinati munkálat a pécsi nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő. 111 Az 1848-as zsinati jegyzőkönyv kiemelte, hogy elsősorban hasznos – ma úgy fogalmaznánk: szociális – célt is szolgáljanak ezek. A már meglévő társulatok kapcsán többen is kifogásokat tettek. Az ellenzés elméleti megalapozását a torda-aranyosi kerület papsága tette meg jegyzőkönyvében: „netalán úgy járjunk, mint aki keddre fogadott böjtjét szorosan megtartja, de az anyaszentegyház által parancsoltakat lelkéésmeret furdalása nélkül megszeghetőnek véli”. GyÉFKL PI 1010/1848 Torda–Aranyos kerület beadványa. Felvinc, 1848. júl. 31. 112 GyÉFKL GyPI-Pk 3300/1870. 113 Mindkét magyar királyról elnevezett társulatot Bécsben a liberális körök gyanakodva figyelték. Fogarasy Mihálynak főleg a Szent László társulat volt fontos: a keleti (román, pontosabban a moldvai és havasalföldi) tartományokba áttelepült magyar, székely katolikusok egyházi és iskolai szükségeinek fedezését biztosította ez a társulat. Külön körlevélben (430/1869, kelt 1869. febr. 5-én) hangsúlyozta annak fontosságát, hogy körükben is vállalnia kell az erdélyi magyar papságnak a lelkipásztorkodást. Marton J.: Fogarasy Mihály i. m. 28.; Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1917-ig. München 1973. 441.
