Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1869-es erdélyi római katolikus papi gyűlés
AZ 1869-ES ERDÉLYI RÓMAI KATOLIKUS PAPI GYŰLÉS 904 Az iskolakérdés kapcsán a tanítói fizetésekre is javaslatok fogalmazódnak meg a papi gyűlésen. Tudatában vannak annak, hogy a tanulmányi alap mértéke nem elegendő a méltányos fizetésemeléshez. Ezért igyekeztek más forrásokat is mozgósítani. Ezek közt konkréten nevesítik a kolozs-monostori alapítványi uradalmat, amelyet a kormány az általa állított gazdasági intézet részére harminc évre vett bérbe. Ezt a bérbevételt nehezményezik, hiszen a megyéspüspök jogait megsértve őt csak értesítették erről. Mivel ez az alapítványi uradalmi jövedelem kérdéses, másik javaslatukban arra térnek ki a gyűlés résztvevői, hogy a tanulmányi alap tehermentesíthető, ha az iskolaszolgák bérét, a fűtést, takarítást és kisebb javításokat a gimnáziumi diákok tandíjából fedeznék. Óvatos megfogalmazással még azt is jelzi a gyűlés, hogy a Haynald Lajos volt megyéspüspök által alapított, s a káptalan kezelésében levő tanítói nyugdíjalapot is felhasználhatnák erre a célra. 105 Az anyagi ügyek tárgyalásánál az iskolák és templomok pénzei, valamint a különböző alapítványok tőkéje kapcsán előírták az egyházközségi tanácsülésen történő kötelező számadásokat, ezek esperesi vizsgálatát, s végül a püspöki központhoz történő felterjesztését is. „Hogy a számadások tisztán és egyforma alakban vezettessenek, jónak látja a gyűlés, hogy a számadásra kötelezetteknek bizonyos árban nyomtatott számadási ívek adassanak, s csak a szabályszerű rovatokkal ellátott ívekre írt számadások fogadtassanak el.”106 Ugyanakkor arra is kitértek, hogy a katolikus alapokból engedélyezett egyházi és iskolai építkezéseknél előfordulható felületességek kiküszübölése miatt indokolt lenne egy egyházmegyei mérnököt alkalmazni; illetve amíg ez kivitelezhetővé válik, addig is minden építkezés „a lelkész és egyházi gondnok felügyelet és ellenőrzése mellett hajtassék végre”. Az iskolakérdés mellett kiemelten megfigyelhető Fogarasy Mihály megyéspüspök elkötelezettsége a sajtóapostolkodás terén. Az 1848-ban a nemzeti zsinatra szorgalmazott témák között ezt a kérdéskört már ott találjuk. Feltételezhetően ebben szerepe volt annak is, hogy Fogarasy Mihály 1848-ban a magyar püspöki kar tervének kidolgozásakor kezdeményező volt ebben a kérdésben. Erdélyi püspökként a gyakorlatba léptetést szorgalmazva 1869-ben előírta, hogy az Egyházi és Iskolai Hetilapra, mint az egyházmegye hivatalos közlönyére, 107 minden egyházme gyés pap fizessen elő. Ha valamelyik szegényebb papnak erre nem lenne lehetősége, akkor az előfizetést az egyházi pénztár terhére kérje.108 Az utasítás előzménye, hogy 105 Ezzel kapcsolatosan viszont végül azt rögzíti, hogy ez a nyugdíjalap maradjon eredeti rendeltetése szerinti használatban, viszont az alaphoz járuljanak hozzá az újonnan kinevezett tanítók is. 106 A gyűlés jegyzőkönyve meg is jelöli az alkalmazható mintát: „Lásd a Decem[ber] 29-iki 2284/1870 számú körözvényt”. 107 Párhuzamosan megfogalamzódik a papi gyűlésen, hogy a „papság ne vesztegesse pénzét hit- és erkölcspusztító lapokra”. 108 Ebben az esetben az előfizetés ne a pap, hanem az iskolatanító és az egyházközség nevére történjen. GyÉFKL GyPI-Pk 3300/1870.
