Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1869-es erdélyi római katolikus papi gyűlés
TAMÁSI ZSOLT 903 alkalmazása és az iskolák felekezeti jellegének fenntartása új módszerek kidolgozását tetszi szükségessé. Az 1869-es papi gyűlés javasolja, hogy az 1868. évi 38. törvénycikk betartása mellett szükséges, hogy „a kerületi esperesek plébániánként az iskolák állapotját a legújabb törvény kívánalmaival egybevessék, tartandó egyházközségi gyűlésekben101 az iskolák, taneszközök és a tanítói fizetés jelenlegi mi benlétét meghányván, a javítandók javításáról, a kellékek előállításáról, a szükséges költségek beszerzésének módjáról megfontolva értekezzenek, s a talált állapotról, és történt megállapodás és intézkedésről szóló kimerítő értesítőket a püspöki hivatalnak megerősítés, vagy további utasítás kinyerése végett fölterjesszék”. Mivel több helyen kényelmesebbnek látták a községi iskolává való alakítást, Fogarasy igyekszik megakadályozni a szekularizációnak ezt a formáját, ahogyan a vallásveszélyt is azok esetében, akik gyerekeiket protestáns felekezetű iskolába járatják. A papi gyűlés jegyzőkönyve rögzíti, hogy ahol „hason iskoláink vannak, miután itt kényszerhelyzetekről, vagy a kormányközegek támogatásáról szó sem lehet, a gyűlés szükségesnek látná: a) hogy az illető lelkipásztor hol közvetlenül, hol közvetve a katholikus egyházi és iskolai tanácsok által ügyekezzék a szülőkre akként hatni, hogy azok, a veszélyt, melyben gyermekeik vallásos nevelése és hitélete a más felekezetű iskolák gyakorlása miatt forog, belátván, azokat a saját iskoláikba visszahozzák; – b) saját hason iskoláink tanárai – a méltányosság viszonyait is tekintetbe véve – maguk részéről mindent elkövessenek, hogy a más felekezetű iskolákba járókat saját tanodáikba visszaédesítsék; – c) különösen az illető vallásoktatók kettőzött szorgalommal ügyekezzenek ama veszélyes befolyást a hittan előadása és az isteni tisztelet gyakorlása alkalmával ellensúlyozni.”102 Ahol nincs alternatíva, 103 ott legalább a katolikus hitoktatás iskolai megszervezését kéri, odafigyelve arra is, hogy a tanerők fizetését is szükséges kiegészíteni. Arra is kitér a jegyzőkönyv, hogy a katolikus tanítóképzés ügyét is szükséges reformálni. A csíksomlyói katolikus tanítóképzőt csak a székelység veszi igénybe, a nagyszebeni pedig nem a megfelelő hatást éri el. Ezért javasolják, hogy a kettő egybevonásával, a püspöki központba kerüljön felállításra az egyházmegyei tanítóképző. A kolozsvári egyetem ügye ekkor is aktuális még, a katolikus líceum épületét készül az állam lefoglalni erre a célra. Fogarasytól ezért kérik papjai a gyűlésen, hogy a tulajdonjogot őrizze meg az egyház számára. 104 101 2150/1869. számú körlevelében Fogarasy Mihály püspök elrendelte a plébániai tanácsok megszervezését, akiknek a hatáskörébe 1877-ben fogja majd átutalni az iskolaszékek felügyeletét 50/1877. számú rendeletével. Marton J.: Fogarasy Mihály i. m. 21. 102 A tanügyi törvény kimondta, hogy a felekezeti iskolák felügyelési joga a püspököké, a hittant csak egyházmegyei felhatalmazással rendelkezők taníthatják, a katolikus iskolákba a tanárok lehetőleg katolikusok legyenek, a püspökök határozzák meg az ezekben használható tankönyveket. Balogh M.– Ger gely J. : Állam, egyház, vallásgyakorlás i. m. 206–207. 103 Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Medgyes, Szászváros esetében katekétikai állást is kér szervezni. 104 GyÉFKL GyPI-Pk 3300/1870.
