Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1869-es erdélyi római katolikus papi gyűlés
AZ 1869-ES ERDÉLYI RÓMAI KATOLIKUS PAPI GYŰLÉS 902 az uralkodóhoz 1870-ben kérte is a placetum fenntartását.93 A kérdés érdemi tárgyalásának elmaradása nem jelenti 1869-ben, hogy az egyházi belügyekbe történő beavatkozásnak bármilyen formáját elfogadták volna. Erre a legrelevánsabb példa a közoktatási törvénnyel járó állami beavatkozás keretében megfogalmazodó álláspont az iskolakérdés terén. Maga Fogarasy Mihály megyéspüspök kora legfontosabb kérdésének a népiskolák ügyét tekintette. Legtöbb körlevelét az oktatással és neveléssel kapcsolatban adta ki.94 Az iskolakérdés a 19. század folyamán végig napirenden volt. Az 1822-es Statuta rendelkezései95 1848-ban már a megváltozott helyzetben elvesztették aktualitásukat. 1848-ban a felekezeti oktatás anyagi alapját biztosító egyházi alapítványok, az iskolák szekularizációjával kapcsolatos törekvések ugyanazokat a védelmi mechanizmusokat hozták felszínre, amelyek 1869-ben is megjelennek. 1848-ban az ezzel kapcsolatos kérdéseket az egyházmegyei zsinatot megelőző vegyes Státusgyűlésen96 beszélték meg. Azon ugyan a püspök elnökölt, de eltérően a zsinati szabálytól, a jelenlevő világiak és papok szavazati döntése bekerülhetett a jegyzőkönyvbe. Ez alapvetően a püspök véleményét is tükrözte, aki a viták összegzéseként elmondott záróbeszédében kiemelte, hogy a Státus saját iskoláit továbbra is saját fennhatósága alatt fogja tartani, a saját kezelésben megőrzött iskolai, tanulmányi alapok segítségével. A Kolozsvárra tervezett közös egyetem felállítása kapcsán is Kovács Miklós püspök véleményét tükrözte a jegyzőkönyv, megfogalmazva, hogy azt anyagilag támogatná az egyházmegye. A Státus-gyűlés jegyzőkönyvét azonos szófordulattal vette át az egyházmegyei zsinati jegyzőkönyv is. 97 Fogarasy Mihály püspök, aki 1848-ban országgyűlési tagként közelről láthatta az egyházi iskolák iránti szekularizációs törekvéseket,98 1869-ben hosszan tárgyal ja papjaival ezt a kérdéskört. Még mielőtt erre sort kerített volna, 1869. augusztus 15-én,99 Nagyboldogasszony napján kelt terjedelmes körlevelében 100 részletesen is mertette az új iskolatörvényt. A papi gyűlésen csak jelzi, hogy a törvény előírásainak 93 A felterjesztés keltezése: 1870. jún. 30. MOL K 26. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1870. Közlését lásd Balogh M. – Gergely J . : Állam, egyház, vallásgyakorlás i. m. 313–324. 94 Uo. 19. 95 Statuta 136–141. Pars II. Sectio VI–VII. Hermann E. : Az 1822-i erdélyi egyházmegyei zsinat i. m. 12. 96 GyÉFKL EZs 1848. d. I. 1/e. Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-k év Kisasszony hava 29-kén tartott hatodik üléséből, a Kath. Status teendőinek előleges megvitatására kiküldött bizottmánynak Jegyzőkönyve.; GyÉFKL EZs 1848. d. I. 1/e. iktatószám nélkül. Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-ik év Kisasszony hava 31-kén tartott ülésének Jegyzőkönyve. 97 GyÉFKL EZs 1848. d. I. 1/e. 1085/1848. Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 7. pont. 98 Fogarasy M.: „Átmeneti szabadság” i. m. 99 Gyakorlatilag a papi gyűlést meghirdető körlevele után, viszont megelőzve a papi gyűlés tárgyalásait. 100 GyÉFKL PI 1880/1869. Fogarasy Mihály körlevele az erdélyi egyházmegye papságához. Gyulafehérvár, 1869. aug. 15.
