Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1869-es erdélyi római katolikus papi gyűlés
TAMÁSI ZSOLT 901 kérdésben (márpedig a böjti fegyelem ilyen)84 még a nemzeti zsinat sem hozhatott volna érvényes döntést. 1848-ban, a forradalmi hangulatban komoly reformálási törekvést tükröztek az előkészítő esperesi jegyzőkönyvek, amelyek egybehangzóan a böjti gyakorlat enyhítését javasolták. Ezzel a gyakorlattal kapcsolatosan a színes javaslati skála egyeztetésére az egyházmegyei zsinaton 1848-ban olyan formában került sor, hogy a zsinatoló atyák – a hívekre való tekintettel – a szombati böjt eltörlését indítványozták, megtartva a szerdai, pénteki böjtöt a nagyböjtben és adventben, a nagyhéti böjtölést, a vigíliás böjtöket és kántorböjtöket.85 1869-ben a papi gyűlésen a tárgyalt kérdések közt a jegyzőkönyvben nem találkozunk a böjti fegyelemmel, viszont a gyűlés jegyzőkönyvének körlevélben történt közlése előtt Fogarasy Mihály 1870. június 7-én kelt 1500/1870 számú körlevelében értelmezve IX. Pius pápa 1870. május 6-ról kelt apostoli levelét, rámutatott arra, hogy a magyarországi és erdélyi katolikusokra nézve a pápa több engedményt is tett a böjt terén. Felsorolva ezeket,86 Fogarasy él az értelmezés jogával, pontosítva, hogy a kántorböjtök szerdai, pénteki és szombati böjtjei továbbra is érvényesek, akárcsak a jelesebb ünnepeket87 megelőző és az adventi böjtök is. A nagyböjti szabályok kapcsán az évenként kiadandó utasításokat kérte követni. 88 Az állami beavatkozás terén nagy jelentősége volt a királyi tetszvényjognak. A placetum gyakorlása kapcsán ugyan az 1869-es papi gyűlés nem fogalmaz meg álláspontot, a Statuta revideálása során viszont megjegyzik, hogy a placetum állami eltörlése miatt ezt a kérdést már nem kell tárgyalni.89 Ennek ellenére érdemes megfigyelni, hogy míg 1822-ben a Statuta a placetumot természetszerűen elfogadta,90 1848-ban a cenzúra megszűnésére hivatkozva egyértelműen kimondták, hogy gyakorlatban azt megszűntnek tekintik,91 de ez csak 1855-ben vált jogilag is jegyezhető megvalósítássá.92 A dualizmus korában viszont éppen a pápai tévedhetetlenségnek az I. vatikáni zsinaton történő dogmatizációja miatt újra előtérbe került a kérdés. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter felterjesztésében 84 Szeredy József: Egyházjog. Különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyai ra, valamint a keleti és protestáns egyházakra I. 3. kiadás. Pécs 1883.. 258. § 645–648. 85 GyÉFKL EZs 1848. d. I. 1/e. iktatószám nélkül. Vélemény azon zsinati tárgyakról, mellyekről készítendő megyezsinati munkálat a veszprémi nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő, B. a. 4. 86 Évközi idő szombatjain (ha nincs kántor/quator böjt, vagy ünnepet megelőző böjt), minden megszorítás nélkül megengedett a húsfogyasztás; a fenti egyházi évnek megfelelő péntekeken a zsírral való főzés. 87 Karácsony, Pünkösd, Szent Péter és Pál, Nagyboldogasszony, Mindenszentek. 88 Marton J.: Fogarasy Mihály i. m. 132–133. 89 Pars II. Sectio XIII. Placetum Regium. Tota sectio emanet, cum Placetum abolitum sit. Statuta 1869. 90 Statuta Pars II. Sectio XIII. 91 A gyakorlatban levő placetum-jog megszűnt, „minekutána a praeventiv censura is megszűnt”. Forster J.: A püspökmegyei zsinat i. m. 20–21. 92 1855. augusztus 18-án került sor IX. Pius pápa és I. Ferenc József császár által annak a megállapodásnak az aláírására, amely kimondta: „a pápával való érintkezésben az uralkodói jóváhagyás (placetum) nem szükséges”. Balogh M. – Gergely J . : Állam, egyház, vallásgyakorlás i. m.. 205.
