Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
G. ETÉNYI NÓRA 883 Imre pártján álló magyar nemességre. Pedig az ulmi Wagner kiadó kifejezetten sok Thököly politikáját ismertető nyomtatványt tett közzé, mint Daniel Speer Felső-Magyarországon játszódó Thököly Imre életrajzzal kiadott kalandregényét, a Dáciai vagy Magyar Simplicissimust . 71 Gockeltől azonban távol álltak Matthäus Wagner populáris, az információt már interpretáltan közlő kiadványai. De Gockel a politikai-felekezeti konfliktusokra sem utalt kéziratában. A regensburgi birodalmi gyűlés politikai fóruma sem került be krónikájába. Kora újkori nagy nyomdacentrumokból ismertek városi polgárok által ösz szeállított röplapgyűjtemények72 s olyan kéziratos városi krónikák is, ahol a szer ző nyomtatványokat is mellékelt.73 Az augsburgi Georg Kölderer (1550?–1607) a Weiss kereskedőház írnokaként 1576–1607 között vezetett 2400 oldalnyi kéziratába74 szintén több újságot, röplapot illesztett be. 75 A 17. század végén azonban már ritkaságnak számított a metszetekkel, röplapokkal tűzdelt kéziratos összegzés. Gockel a megismerés és az információsűrítés eszközeként használta a metszeteket. A képanyag bizonyítékként, hivatkozásul szolgált kézirata állításaihoz. A szerző, bár neves kiadóktól vásárolt, nem a művészi minőséget, hanem a képi információ megbízhatóságát tekintette elsődleges szempontnak, gondosan válogatta a metszeteket, gyűjteménye mértéktartó és mértékadó jellegét nem kockáztatta gúnyképek, leegyszerűsítő, szórakoztató életképek vagy túlzsúfolt politikai allegóriák beillesztésével. Gockel élt a korabeli információs adottságokban rejlő lehetőségekkel, s a kitágult térben zajló nagy átalakulások közepette is begyűjtötte és leírta a lokálisan fontos jelenségeket. Metszethasználata sok párhuzamot mutat a híres kortárs, a polihisztor Johann Weichard Valvasoréval (1641–1693).76 Bár a 7921 grafikát gyűjtő krajnai főnemes, 71 Ungarischer Oder Dacianischer Simplicissimus [...] Sambt Dess Grafen Tekely Leben-Lauff [...] 1683, 1684. 72 Hans-Jörg Künast: Die Graphiksammlung des Augsburger Stadtschreibers Konrad Peutinger. In: Augsburg, die Bildfabrik Europas. i. m.; Helga Meise: Medienkonsum oder Wissensdispositif. Zur Stel lung von Flugblättern und Flugschriften in Marcus Lamms Thesaurus picturarum (1564–1606). Daph nis 37. (2008) 153–177.; Tschopp, S.: Augsburg i. m. 1–50. 73 Benedikt Mauer: Sammeln und Lesen – Drucken und Schreiben. Die vier Welten des Augsburger Ratsdiener Paul Hector Mair In: Medien und Weltbilder im Wandel der Frühen Neuzeit. Hrsg. Franz Mauelshagen – Benedikt Mauer. (Dokumenta Augustana Band 5.) Augsburg 2000. 107–132. 74 Georg Kölderer: Beschreibunng vnnd Kurtze Vertzaichnus Fürnemer Lob vnnd gedenckhwürdiger Historien – Eine Chronik der Stadt Ausgburg der Jahre 1576 bis 1607. Band 1–4. (Reiseberichte und Selbstzeugnisse aus Bayerisch-Schwaben Bd. 6 Unterreihe Documenta Augustana Bd. 26.) Augsburg 2013. 75 Benedikt Mauer: „Gemain Geschrey” und „teglich reden”. Georg Kölderer – ein Augsburger Chro nist des konfessionellen Zeitalters. (Studien zur Geschichte des Bayerischen Schwaben Reihe 1. Bd. 29.) Augsburg 2001. 36.; Silvia Serena Tschopp: Wie aus Nachrichten Geschichte wird. Die Bedeutung publizistischer Quellen für die Augsburger Chronik des Georg Kölderer. Daphnis 37 (2008) 33–78. 76 Vladimir Magic: Janez Vajkard Valvasor könyvtára. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűj temények 1500–1700. Bp. 2005. 41–59.; Milan Pelc: Theatrum humanum: Illustrierte Flugblätter
