Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
G. ETÉNYI NÓRA 881 A kép alsó része az informatív Érsekújvár alaprajzot adta közre újra, magyarázat nélkül. Gockel ezt a metszetet pontosan ott illesztette be a krónikájába, ahol megírta, hogy 1685. november 18/28-án megérkezett Ulmba Károly Gusztáv őrgróf a sváb segélyhadak generálisaként, és a városházán bemutatta a finom zöld selyemből készült, arab feliratos, arannyal díszített török zászlót.62 A metszetet a neves augsburgi metsző, Johann Ulrich Krauss készítette Sixtus Kummer ulmi festő rajza alapján. Az Érsekújvárnál zsákmányolt török hadi jelvényről az augsburgi Jacob Koppmeyer kiadó külön is kiadott egy néhány lapos nyomtatványt, melyben Matthias Friedrich Beck (1649–1701) értelmezte a selyem zászló arany betűkkel díszített feliratainak jelentését.63 Matthias Friedrich Beck – augsburgi prédikátor, a jénai egyetemen héber, görög, török, perzsa nyelvet tanult – híres orientalista fordította le a zászló feliratait. Az aktualitásokról ritkán publikáló Beck nem a triumfálás, hanem egy másik kultúra szélesebb körű megismertetésének lehetőségét ismerte fel. Beck tagja volt Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) lutheránus körének, akik a Korán németre fordítását tűzték ki célul.64 Gockel, a török háború aktív krónikásaként szisztematikusan megörökítette a különleges török hadi zsákmányt, a lófarkas zászlókat,65 mégsem írt elfogultan az „ősellen ségről”, sokkal inkább nyitottság, tudományos érdeklődés jellemezte a nagy ellenfélről alkotott képét, miközben a háború nagy véráldozatát is reálisan látta. Göckel egyszerre akarta bemutatni a sváb kerület katonai, politikai szerepét és Ulm jelentőségét a kerület hatékony működtetésében. A török- és franciaellenes háborúk fenyegető valóságában a birodalmi kerületek újra fontos tényezővé váltak a haderő kiállításában.66 Ulm az impozáns városháza mellett ezer fős színházi 62 G 1 1703/1 f.445. Hoc anno et tempore (1685 18/28 Novembris) haben Ihre Hochstette dehro Heer Margraffen von Durlach dass Schwäbische Craiss Generalen denen Creiss Collegio dem Türckisch grossen Hauptfahnen von Neuhausel, so von grüner sein mit Meteh und in dessen Mitte in einen rothen feld mit güldene arabisch Buchstaben gemelte Neun eley lang und Hülff elen brait prasentiret [...]. 63 Abbildung und Beschreibung dess Türckischen Haupt-Fähnens welcher von denen dess Hochlöbl. Schwäbischen Reichs-Creisses Auxiliar Völckern in der jüngsthin eroberten Vestung, Neuhäussel gebeutet und zuruck gebracht worden. Matthias Friedrichen Becken E. A. Augsburg gedruckt Jacob Koppmayer. 64 Alastair Hamilton: A Lutheran Translator for the Quran. A Late Seventeenth-Century Quest. In: The Republic of Letters and the Levant. Eds. Alastair Hamilton – Maurits H. van dem Boogart – Bart Westerweel. Leiden–Bonn 2005. 199–205. 65 Ernst Petrasch: Die Karlsruher Türkenbeute In: Badisches Landesmuseum Karlsruhe. Die Karlsruher Türkenbeute. Die Türkische Kammer des Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden-Baden. Die „Türckischen Curiositaeten” der Markgrafen von Baden Durlach. Hrsg. Ernst Petrasch et al. München 1991. 11–51., 43. Gockel krónikájában többször szereplő lófarkas török zászlók jelentésének értelmezéséhez köszönöm Dávid Géza szíves segítségét. 66 Claus Peter Hartmann: Funktion und Bedeutung der Reichskreise im Heiligen Römischen Reich deutscher Nation. In: Reichskreis und Territorium. Die Herrschaft über der Herrschaft? Superterritoriale Tendenzen in Politik, Kultur, Wirtschaft und Gesellschaft. Ein Vergleich süddeutscher
