Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
METSZETEK ÉS RÖPLAPOK A VISSZAFOGLALÓ HÁBORÚRÓL 874 hanem a városlátkép vonzotta a krónikaírót. A krónika második felébe illesztett mintegy harminc metszet – közte Eger, Székesfehérvár, Belgrád, Kanizsa, Gyula, Várad, Temesvár érdemi ismereteket közvetítő vedutája – azt bizonyítja, hogy a szerző következetes szempontrendszerrel és értékítélettel válogatott a törökelleni háborút kísérő híráradatból. Gockel megpróbálta szűrni a túlságosan direkt propagandát, nem építette be a legnagyobb számban közzétett lovas portrékat, a törökellenes gúnyképeket, a hatalmi erőviszonyokat értelmező politikai allegóriákat. Krónikája aktualitásokat megörökítő részébe csak két félalakos portrét mellékelt. 1687-ben magyar királlyá koronázása kapcsán I. Józsefről ragasztott be egy arcképet, mely hangsúlyozta a trónörökös gyermeki életkorát.32 1689. augusztus 12-én pedig – mé lyen vallásos evangélikus létére – XI. Incéről illesztett be metszetet, elismerő sorokkal méltatva az elhunyt pápának a törökelleni háború szervezésében, valamint XIV. Lajos agresszív külpolitikájának ellensúlyozásában játszott jelentős szerepét.33 Gockel krónikája első részéhez azonban az ulmi egyházi és világi elitről gondosan válogatott arcképcsarnok tartozott. Félalakos portrékkal és rövid verses életrajzokkal emlékezett meg a kortársak és nagy elődök soráról, akik az ulmi közéletben meghatározó személyiségnek számítottak. A művelt ulmi városi polgárokról a kifejezetten arcképekre specializálódott augsburgi metszők, a Kilian-dinasztia tagjai készítették a portrékat: Lucas (1579–1637), Wolfgang (1581–1662), Philipp (1628–1693) és Bartholomäus Kilian (1630–1696), valamint az ulmi születésű, majd Frankfurt am Mainban a Merian kiadónál tanult, s főként Augsburgban alkotó metsző, Leonhard Heckenauer (1627–1704)34 készített több ulmi polgárról félalakos portrét. Andreas Schuh (1645–1680) ulmi festő művei is szerepet játszottak az augsburgi metszetek gyors elkészítésében. Az ulmi székesegyház 17. századi prédikátorainak kivétel nélkül maradtak fent korabeli nyomtatott portréi.35 Magáról a szerzőről, Eberhard Gockelről huszonegy változatban ismert félalakos metszet, három markánsan különböző variációban, melyeket kiadott köteteiben jelentetett meg.36 A krónikájába 32 G 1 1703/1 f. 458. Anno 1687 den 9 Decemb wurde Josephus Kaysers Leopoldi I Sohn zu Pressburg zum Hungarische König gekrönt. f. 457v „Der Durchleuchtigste Grossmachtigste Fürst und Herr Herr Josephus Jacobus Ignatius Johannes Antonius Gütechius erwehlte König in Hungarn Erzherzog zu Österreich [...].” Gyulai Éva: Gyermekkirály a Magyar Királyság trónján – I. József koronázásának ikonográfiai reprezentációja. Történelem és Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon 2. (2015) 28. (http://www.hermuz.hu/hom/images/latogatoinknak/history-journal/pdf/2_2015_2/ Gyulai.pdf , letöltés 2018. árp. 10.) 33 G 1 1703/1 f.477. Anno 1689 den 3/13 Augusti hat Pabst Innocentius XI zu Rom ein kluger tapfern un umb die Christenheit hochverdienter Herr. 34 Hollstein’s German Etchengs, Engravings 1400–1700. Volume XIII. Weyermann, A.: Nachrichten i. m. 164–165. 35 Bernhard Appenzeller: Die Münsterprediger bis zum Übergang Ulms an Württemberg 1810. Kurz biographien und vollständiges Verzeichnis ihrer Schriften. Ulm 1990. 36 Digitaler Portraitindex, lásd http://www.portraitindex.de/ (letöltés 2018. ápr. 3.).
