Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
G. ETÉNYI NÓRA 875 Gockel két saját arcképet illesztett be: Andreas Schuh rajzolta és Philipp Kilian metszette az 1668-ban készített képet,37 valamint Georg Andreas Wolfgang (1631–1716) augsburgi metsző egy látványosan idősebb kori, fehér parókás portréját 1700-ból. 38 Gockel krónikája is érzékelteti, hogy a birodalmi városok polgársága egyénként és a közösség tagjaként is tudatosan használta a metszetes reprezentációt. Gockel a törökelleni háború információáradatát a metszetekkel illusztrált röplapok révén is próbálta megragadni. A röplapok képes tudósításait a nyomtatott szöveges rész adatokban gazdag történeti és földrajzi háttérismeretekkel egészítette ki, melyekre a gyorsan áramló hírek közötti feljegyzéseiben már nem tért ki a krónikaíró. Gockel számára a röplapok magukba sűrítve tárolták az információt a kortársak és későbbi korok számára is értelmezhető módon. Gockel elismert, kvalitásos augsburgi, nürnbergi és müncheni kiadók röplapjait gyűjtötte. A 17. század második felében is Augsburg és Nürnberg számított a Német-római Birodalom legnagyobb volumenű és legjobb minőségű röplapkiadó centrumának,39 ahol tradicionálisan jelentős számú magyar vonatkozá sú, valamint a török háború híreit ismertető röplap jelent meg. Gockel a legtöbb metszetet Jakob Koppmayertől (1640–1701) vásárolta. Az augsburgi kiadó tette közzé a legnagyobb számú röplapot a visszafoglaló háború eseményeiről, következetesen végigkísérve 1683 és 1699 között a magyarországi török háború fordulatait.40 Koppmayer fennmaradt negyven röplapja hasonló értékrendet és ízlésvilágot képviselt, mint Gockel krónikája, gúnyképeket nem adott ki, s csak néhány dicsőítő lovasportrét közölt I. Lipótról. Az augsburgi kiadó a sérülékeny röplapokat nyomtatott relációként is közzétette, a metszeteket külön behajtogatva. A városképeket később történeti és földrajzi összefoglalásként újra kiadta: részben üzleti fogásként, részben hosszabb távú műfajokba tezaurálva az 37 Andreas Schuh Zeichner és Philipp Kilian Stecher metszete Gockelről, lásd http://www.portraitindex.de/documents/obj/34008697 (letöltés 2018. ápr. 10.), Wolfenbüttel Herzog August Bibliothek A-7866.; Az 1668-as portré „öregített” variációját adták ki újra 1683-ban, 47. életévében. Andreas Schuh Zeichner – Philipp Kilian Stecher metszetét lásd http://www.portraitindex.de/documents/ obj/33707570 (letöltés 2018. ápr. 10.), Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum, Graphische Sammlung MP 8864. Kapsel-Nr. 140. 38 http://www.portraitindex.de/documents/obj/34007796 (letöltés 2018. ápr. 20.), Wolfenbüttel Herzog August Bibliothek A-7867. 39 John Roger Paas: Augsburg, die Bilderfabrik Europas. Essays zur Augsburger Druckgraphik der Frü hen Neuzeit. Augsburg 2001.; Michael Schilling: Die Augsburger Einblattdruck. In: Augsburger Buchdruck und Verlagswesen. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Hrsg. Helmut Gier – Johann Janota. Wiesbaden 1997. 381–404.; Silvia Serena Tschopp: Augsburg. In: Handbuch kultureller Zen tren i. m. 1–50. 40 John Roger Paas: Die Flugblattproduktion des Augsburger Druckers und Verlegers Jacob Koppmayer 1640–1701. In: Gestochen in Augsburg: Forschungen und Beiträge zur Geschichte der Augsburger Druckgrafik. Hommage a Wolfgang Seitz zum 90. Geburtstag 2011 und Festgabe zum 40. Jahrestag des von ihm gegründeten Augsburger Forscherkreises 1973–2013. Hrsg. John Roger Paas – Josef H. Biller – Maria Luise Hopp-Gantner. Augsburg 2013. 79–100.
