Századok – 2018

2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)

KÖZÖSSÉGI IGÉNYEK ÉS POLITIKAI ELVÁRÁSOK KÖZÖTT 866 volna az egyes ügyek intézése során a belügyminisztérium illetékes hivatalaival való huzakodásban. Az ígéretek ellenére semmi nem történt. A forradalmat követő hónapokban az érintettek tömegesen fordultak a Német Szövetséghez is. Wild Frigyes kezde­ményezésére jött létre az a megbeszélés, amelyet 1957. március 12-én a belügy-, külügy- és művelődési minisztérium munkatársai részvételével tartottak meg. Wild konkrét példák tucatjait ismertetve exponálta a problémát, s azt hangsú­lyozta: „amíg valaki távollévő legközelebbi hozzátartozó után kesereg, a sóvárgott viszontlátás reménye nélkül, azt nem érdekelhetik a kulturális kérdések, [...] mi­kor ma is német anyanyelve következményeit nyögi. [...] amíg a fenti problémák megoldatlanok, a német nemzetiségűek abban az abnormális állapotban élnek, hogy nem érzik magukat teljes jogú állampolgároknak és tele vannak jogfosztott­ságról és kiközösítésről szóló panaszokkal”. 64 Wild a megbeszélésen mindenekelőtt a legfelsőbb állami- és pártszervezeteknek a probléma megoldására vonatkozó állásfoglalását sürgette. Hangsúlyozta, hogy a halogatás már eddig is fölmérhetetlen családi tragédiákat okozott. A maga részéről a következőket javasolta: azok a személyek, akik a 45. évüket már betöltötték és rendelkeznek elővízummal, soron kívül kivándorolhassanak. Azok, akik fiatalab­bak, de olyan szétszakítottságban (házastársak, szülők és kiskorú gyerekek) élnek, amelynek megszüntetése méltányos, kivándorló útlevelet kaphassanak. Azok, akik a kitelepítés óta még nem látogathatták meg – különösképpen az orvosilag igazol­hatóan beteg – hozzátartozóikat, kapjanak soron kívül látogatási útlevelet. 65 Nagy százados, a belügyminisztérium munkatársa azzal hárította el a fölve­téseket, hogy nincs felhatalmazása hivatalos álláspont megfogalmazására. Csak arra tett ígéretet, hogy javasolni fogja egy kormányhatározat kidolgozását.66 Bár újabb félév elteltével megszületett a 3419/1957. számú kormányhatározat a magyar­országi németek családegyesítéséről,67 abban csak azt rögzítették, hogy kezdőd ­jenek tárgyalások az NDK és Magyarország között, amelynek elveit a külügy- és belügyminisztérium dolgozza ki. 64 Wild Frigyes feljegyzése. Bp., 1957. márc. 9. MNL OL XXVIII-I-1. 10. d. 65 Uo. Kállai Gyula a Forradalmi-Munkás-Paraszt kormány ülésére készített előterjesztésében is érin­tette a problémát: „Igen komoly probléma még a németeknél, hogy sok családból legközelebbi család­tagokat (szülő, nagyszülő, gyermek) kitelepítettek. Az ilyen itt maradt családtagok kivándorlását a jö­vőben általában engedélyezni kell, ha különleges szempontok nem szólnak ellene. Kivételesen indokolt esetben az NDK-ból való repatriálást is meg lehetne engedni.” Előterjesztés a Magyarországon élő nemzetiségek néhány problémájáról. Bp., 1957. jún. 10. MNL OL XXVII-I-1 10. d. 66 Feljegyzés a szétszakított családok összetelepítéséről. Bp., 1957. ápr. 11. MNL OL XIX-J-j-NSZK 77. t. sz. n. 1957. 67 Nem tették közzé.

Next

/
Thumbnails
Contents