Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
TÓTH ÁGNES 867 Az Ustor Endre külügyminisztériumi osztályvezető által vezetett delegáció – amelynek Wild Frigyes is tagja volt –, csak 1958 tavaszán kezdett tárgyalásokat a német féllel. „Ésszerűnek látszanék a tárgyalások eredményeként olyan egyezményt létrehozni, amely meghatározná az áttelepülés lehetőségeinek alapelveit, azonban nagyobb méretű át- és visszaköltözés megakadályozása, illetve annak hosszabb időszakra való arányos elosztása érdekében a tényleges átköltözéshez szükséges útlevelek és beutazási engedélyek kiadása továbbra is az illetékes hazai hatóságok diszkrecionális hatáskörében maradna”68 – fogalmaztak. Azaz a magyar fél egyrészt továbbra sem tett érdemi javaslatot a probléma megoldására, másrészt minden tekintetben szabad kezet akart biztosítani magának. A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy a több mint egy évig tartó tárgyalásokon nem született megállapodás. A magyar hatóságok a szétszakított családok tagjainak kérelmeit a korábbi módon és ütemben bírálták el, az elutasító döntéseket nem indokolták. A Szövetség vezetőinek igyekezetük ellenére ebben a kérdésben is csupán statisztaszerep jutott. Összefoglalás A magyar kormány a többi nemzetiséghez viszonyítva egy évtizedes késéssel biztosította a német közösség számára legalapvetőbb intézményi struktúrája kialakítását. Az 1950-es évek elejétől korlátozott módon, s jobbára csak az alsófokú oktatási intézményekben, de megszervezték a német anyanyelvű oktatást. 1954-ben kiadták a Freies Leben t, majd megalakulhatott a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetsége. A politikai hatalom a szövetségek vezetőitől azonban nem a közösség identitásának megőrzését, s végképp nem annak erősítését, hanem az asszimilációs folyamat végigkísérését várta. Ezt támasztja alá, hogy némi autonómiával csupán a tánccsoportok, zenekarok szervezése-támogatása kapcsán rendelkeztek. Bár kétségtelen, hogy egy-egy művészeti csoport működése a helyi közösség identitásának fontos eleme volt, a nekik szánt tényleges szerepüket tükrözi, hogy föllépéseikre jórészt politikai nagygyűlések kísérő rendezvényeként került sor. Formálisan a nemzetiségi lapokat a szövetségek adták ki, de tartalmukat illetően nem rendelkeztek mozgástérrel. Minden olyan cikk, amely a közösség problémájával 68 A magyarországi német lakosság kitelepítése következtében külön élő családtagok összeköltözése. Bp., 1958. MNL OL XIX-J-j-NSZK 77. t. sz. n. 1957. Wild ezekben a napokban a közösség helyzetéről a pártvezetésnek írt összefoglalójában is kiemelte, hogy igen „nagy probléma a szétszakított családok kérdése. Ezzel állandóan zaklatják a Szövetséget. Sokan szeretnének kimenni az NDK-ba vagy a Szövetségi Köztársaságba, viszont vannak esetek, amikor onnan akarnak hazatelepülni”. Wild Frigyes följegyzése a németség helyzetéről. Bp., 1958. ápr. 30. MNL OL XXVII-I-1 10. d.
