Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
TÓTH ÁGNES 851 kiadására. A számszerű növekedés helyett a minőségi működés feltételeinek biztosítását kérték. Javasolták, hogy a Népművelési Intézet mielőbb kezdje meg a nemzetiségek körében is hagyományaik gyűjtését, mert „a legidősebbek elhalásával erre nem lesz többé mód”. 24 1. táblázat A nemzetiségi kulturális csoportok számának alakulása 1956–1968 között Délszláv Német Román Szlovák Összesen 1956 81 35 40 15 171 1962 40 30 10 40 120 1967 31 16 10 20 77 Forrás: lásd a lábjegyzetben 25 A szövetségek minden igyekezete ellenére a nemzetiségi kultúrcsoportok száma az 1960-as évtizedben drasztikusan csökkent. Ebben nagy szerepe lehetett az 1958-as párthatározat e területre gyakorolt regresszív hatásának, valamint annak a ténynek, hogy a kollektivizálás következtében megszűnt e csoportok utánpótlásbázisa, hiszen a fiatal generáció jelentős része elhagyta a falvakat. De az eltelt évtizedben részben megváltozott a Szövetségek vezetőinek elvárása is a csoportokkal szemben. A hatvanas évek elejétől a vertikális kapcsolatok különböző formáinak kiépülésével – nemzetiségi aktivista hálózat, Országos Társadalmi Bizottság tagjai, a Hazafias Népfront helyi szervezetei – újabb csatornák nyíltak meg számukra a közösség tagjaival való kommunikációra. A nagyszámú hagyományőrző csoportból ekkoriban már maguk is néhány kiválasztására és színvonalas működtetésének biztosítására törekedtek. Ráadásul a Népművelési Minisztérium is centralizációra utasította őket: „A körutak eddigi szétszórtsága helyett a jövőben célszerűbbnek látszik egy vagy két járás, illetve legfeljebb egy 24 Előterjesztés tervezet a magyarországi nemzetiségi kisebbségek gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális helyzetéről. Bp., 1957. máj. 16. MNL OL XXVIII-I-1 10. d. Az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága visszásnak tartotta, hogy egy-egy falu kulturális életét általában a pedagógusok irányítják, mert „zömük idealista világnézetű, annak idején a népies kultúra talaján nőtt fel, és ma is szívesebben választja a kispolgári prűd kultúrát”. Ezért kimondták, hogy a pártbizottságnak jobban oda kell figyelni a falusi művészeti csoportok tevékenységére, műsoraik összeállítását ellenőrizni kell, illetve a kultúrotthon vezetők részére „megfelelő elvi, eszmei irányítást kell adni”. Feljegyzés az értelmiség politikai helyzetéről és hangulatáról. Bp., 1959. ápr. 8. Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL VML) MSZMP Veszprém megyei Bizottságának iratai (a továbbiakban: XXXV.1. 1.f.) 31. ő. e./1959. 25 A táblázatot a MNL OL 276. f. 53. cs. 284. ő. e./1956. és a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi osztályának iratai (a továbbiakban: XIX-I-4-g) 2. tétel, valamint Magyar Szocialista Munkáspárt Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának iratai (a továbbiakban: 288. f. 36. cs.) 12. ő. e/1967. alapján állítottam össze. A csoportok működésének instabilitását jelzi, hogy Wild Frigyes feljegyzésében 1958 elején 50 felnőtt és 50 iskolai kultúrcsoport működését említette. Feljegyzés a magyarországi német nemzetiség helyzetéről. Bp., 1958. ápr. 30. MNL OL XXVIII-I-1 10. d.
