Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
KÖZÖSSÉGI IGÉNYEK ÉS POLITIKAI ELVÁRÁSOK KÖZÖTT 846 a pártvezetésnek a németek társadalmi integrációjára vonatkozó deklarációi sokkal inkább kommunikációs stratégiája részét képezte, s nem az ekkori tényleges törekvéseit tükrözte. Ebben a helyzetben Wild Frigyes számára a valódi dilemmát az jelenthette, hogy a többes csapda helyzetet hogyan tudja feloldani. A felsőbb pártvezetés által megfogalmazott elvárásokat – a németek politikai, gazdasági pacifikálását – csak az alsóbb apparátusok közreműködésével teljesíthette. Tapasztalva ezek ellenállását, többször is megbízóihoz fordult, de nem kapott segítséget, mivel a felsőbb instanciák ez ügyben maguk is kétlelkűek voltak. Másrészt az is kérdés, hogy a lakosság különböző csoportjai közötti ellentétek valóban olyan erősek voltak-e, mint ahogyan arra a helyi vezetők hivatkoztak? A konfliktusok módja és mértéke településenként természetesen nagyon különböző lehetett, s azok elmélyítésében vagy csökkentésében a helyi vezetők is nagy szerepet játszottak. A Baranya és Tolna megyei példák azt mutatják, hogy a gazdasági feszültségek más, jelen esetben kulturális területre is áttranszformálódtak, s az ellentétek feloldását minden esetben a németség rovására oldották meg. Míg a többi nemzetiség már az 1950-es évek elején, közepén is alakított/alakíthatott művészeti csoportokat, amelyek működését szövetségük, illetve a Népművelési Minisztérium anyagi és szakmai támogatása segítette, a németek esetében ez a támogatás hiányzott. Ilyen körülmények között csak elenyésző számú német művészeti csoport jött létre.13 Az 1956-os forradalom után a tagok egy részének disszidálása vagy a helyi vezetés tiltása miatt ezek közül is sok megszűnt. 14 A Német Szövetség munkatársai a fölkeresett településeken mindenekelőtt a korábban már működő művészeti csoportok újjáalakítását, illetve természetesen 13 Az első német csoport 1951-ben Gyulán jött létre. Feljegyzés a magyarországi német nemzetiség helyzetéről. Bp., 1958. ápr. 30. MNL OL XXVIII-I-1 10. d. 1955 őszén Baranya megyében kilenc délszláv, hét német és két román kultúrcsoport működött. „Ha összehasonlítjuk a német és délszláv nemzetiségi csoportok életét és működését, meg kell állapítanunk, hogy a délszláv kultúrcsoportok száma nagyobb, de szervezetileg, [...] művészi színvonal tekintetében is a német nemzetiségi csoportok a jobbak. Nemzetiségi művészeti csoportjaink főleg ének, tánc, tömegművészeti vonalon működnek. Állandó jellegű nemzetiségi zenekarunk nincs” – írta jelentésében Hajnal Jenő osztályvezető. Az MDP Baranya Megyei VB jelentése. Pécs, 1955. nov. 1. MNL OL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e. A megyei pártbizottság jelentésében a Vas megyei nemzetiségek kulturális helyzetéről a következőket hangsúlyozzák: „A Népművelési Minisztérium rendszeresen küld a megyei tanács népművelési osztályára a nemzetiségi községeknek szánt műsoros anyagot, délszláv, vagy német nyelvű színműveket, kottákat stb. Egyebekben a nemzetiségiek hivatalos kulturális szerve, a Magyarországi Délszlávok Szövetsége nyújt legtöbb támogatást [...]. Német nemzetiségieknél ilyen szerv működéséről eddig nincs tudomásunk.” – Az MDP Vas Megyei VB jelentése. Szombathely, 1955. nov. 15. MNL OL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e. 14 Ágfalva: „A zenekarból külföldre távozott 5 fő pótlása, betanítása folyamatban van”. Vass János jelentése. Ágfalva, 1957. febr. 4. MNL OL XXVIII-I-1 23. d.; Vértestolna: „A faluban jelenleg semminemű kultúrcsoport nem létezik. A tavaly igen szépen szerepelt tánc-énekkar és színjátszó csoport megszűnt, a falu kultúrotthonából pedig kocsma létesült.” Hartmann Antalné jelentése. Vértestolna, 1957. febr. 20. MNL OL XXVIII-I-1 23. d.
